Adventslinie

Az úgy volt, hogy a Westbahnhof plázában betértünk a Herzklopfen Depot nevű dizájnparadicsomba, ahol időviharba, majd kicsivel később pénzviharba kerültünk. Lilla úgy telefonált ránk, hogy most akkor lesz vacsora?

Ennek az elhussant egy órának az eredménye az alábbi csini lakástartozék, az adventslinie, azaz adventi vonal.

Van rajta minden, üveggömbök (átlátszó, matt, fényes), üvegszívek, üvegbogyók (weihnachtsbeere, miszerint magyal), maci csörgővel, csillagok (arany, ezüst, bronz színekben; pirosat nem mertünk, valaki beszól, hogy önkényuralom, á, inkább nem).

És amitől adventi az egész, hogy van 4 számozott üvegdísz, minden vasárnapra egy. Meggyújtani nem kell, aki jön hozzánk, megnézheti élőben. Nem szúr, nem hullik, jobb, mint a fenyő.

500. bejegyzés, mely leginkább a bécsi karácsonyi hangulatról szól

Továbbra sem csökkent a karácsony-várós hangulatunk, melyet tegnap a bécsi városvezetés megfejelt azzal, hogy megnyitott a karácsonyi vásár (Christkindlmarkt) a Rathausnál.
A Rathaus előtti hatalmas fenyőfát idén a Steiermark-i Bruck an der Mur városa adta. A fa kb. 100 éves és 30 méter magas.
Tegnap 17:30-kor hivatalosan is felkapcsolták a kb. 1000 LED-ből álló világítását. A karácsonyfa egészen január 6-ig marad a téren.
Ez a karácsonyi vásár immáron a 20. ilyen alkalom a Rathaus előtt, úgyhogy ebből az alkalomból Angyal választást is tartanak illetve alkalmi postát is üzemeltetnek a téren.
Mi nem vettünk részt a hivatalos megnyitón, de kb. 4 óra felé kint jártunk a téren. A szokásos sokadalom fogadott bennünket, így csak a széléről szemlélődtünk.
További info itt: http://www.christkindlmarkt.at/
Tegnap nyitott még a Spittelberg-i, vásár is, de a Karlsplatz-on vagy a Maria Theresesien Platz-on találhatóak majd csak jövő héten nyitnak.
http://www.christkindlmaerkte.at/wien.html
És itt találhatók a másik lánc vásárairól információk: http://www.weihnachtsdorf.at/

A Rathaustól elsétáltunk a Stephansplatz-ra, útbaejtve a Meinl áruházat a Graben-en. Már voltunk benne korábban, de akkor még közelebb volt a Karácsony és kismillióan voltak a boltan  így csak célirányos shoppingolást tudtam megejteni. Most viszont lehetett bóklászni. Hihetetlen mennyiségű külföldi áru van benne felhalmozva. Svájci bicska alakú csokik, angol karácsonyi pudding a hozzávaló szósszal, vagy 10 féle szaké, kuszkusz fűszer, szárított vargánya, Stekovics-féle chili "lekvár", angol curd-ok tucatjai, a Twinings majdnem teljes kínálata, olasz tészták és még sorolhatnám hosszú bejegyzéseken át. Én csak kapkodtam a fejem, mert csupa olyan dolgot találtam, amiről idáig azt hittem, hogy kizárólagosan csak az adott országba utazással lehet beszerezni. És most kiderült, hogy csak néhány metrómegálló választ el a kedvenc angol élelmiszereimtől.

A Graben-en meg éppen elkaptuk, amikor a karácsonyi díszkivilágítás még a földön hever. A helyükre akasztva nem néznek ki ilyen hatalmasnak. Csak viszonyításként - a kék kabátban én vagyok. :-)

Jav: a Stekovics-féle konfitür az echte osztrák termék. Szóval a Meinl-ben a rengeteg külföldi termék mellett számos magas minőségű (van ilyen kifejezés?) osztrák terméket lehet kapni. De azt hiszem, hogy ez a lényegen nem sokat változtat. Legközelebb sem fogom kevésbé kapkodni a fejemet a boltban. :-)

Fánk dömping a Ströck-ben

Lilla ma azzal jött haza fél 2-kor, hogy a délelőtt folyamán 1500 db Krapfen-t adtak el!
Az átlagos mennyiség a tél időszakban max. 500* db egy fél nap alatt.
De ma gyakran kértek a vevők 30 vagy akár 50 db-ot is elvitelre.
Az 1500 db-ból azért 4 db jutott ide haza is. :-)

* a Ströck-ös illetékes kollegina, azt mondta, hogy kicsit elírtam a normál napi mennyiséget. 500 helyett csak 50 db napszakonként. :-)

Farsangi csiga

Hol is kezdjem ezt a bejegyzést?

Először is ott, hogy fejben blogger lettem. Mert mostanában nagyon sokat dolgoztam és esténként vagy akár a hétvégeken semmi hajlandóságot nem éreztem, hogy ideüljek a laptop elé.

Így csak fejben született meg néhány poszt.

Ráadásul még be is daráltak a szürke hétköznapok bennünket, nem sok felfedezést tettünk mostanában, így sok érdekességről sem tudtam volna beszámolni. Határidőnaplót meg nem akartam a blogból csinálni.

De most van miről írni! Lilláéknak az egyetemen a február hónap a téli szünet. Úgy döntött, hogy nem ül ölbe tett lábbal, hanem visszamegy dolgozni a Ströck-höz erre a hónapra. Tárt karokkal vették vissza. Sőt, már le is tárgyalta a nyári munkáját is.

És mi van február hónapban? Hát a farsang! És mi van ma? Húshagyó kedd, a farsang utolsó napja.

Az osztrákok ilyenkor (kissé őrült módon) beöltöznek a munkahelyeiken jelmezbe és mindenki fánkot eszik két pofára (meg Heringssmaus-t). Vagyis a Ströck-ben is jelmezben dolgoznak a mai napon a dolgozók. Így Lilla is. Mint kiderült az osztrákok nem egy kreatív népség, bemennek az első ruhaboltba és leakasztanak valami jelmezt az óriási választékból. Ilyen tájban mindenhol jelmezt árulnak. És milyen Lilla meg az anyja? Kreatívak. Már nem emlékszem, hogy hogyan született meg az ötlet, de végül is Lilla csigának öltözött. Én voltam az anyagbeszerző, ő meg a kreatív dizájner.

Eredeti terveink között szerepelt egy plédtekercs, mint ház, de végül erről letettünk, mert igen erősen akadályozta volna Lillát a mozgásában. Így csak papírra rajzolt csigaházat, de az talán jobb is lett, mint a plédtekercs. :-)
A pólója elejére az este még rajzolt egy csigát és azt írta, hogy "Mal laangsaaam". :-D
Kiváncsi vagyok milyen sikere van a sok "gyári" jelmez között.

Bécsi adventi vásárok avagy Christkindlmarkt

A karácsonyi készülődés természetes velejárója, hogy minden évben végigjárjuk a bécsi adventi vásárokat.
No, nem a vásárlás kedvéért, hanem a forraltborok, puncsok, étkek és a jó társaság kedvéért. Mert mindig jön valaki a hétvégeken.
Christkindlmarkt-ból pedig van egy jónéhány Bécsben. És tapasztalatból is van bőven, hiszen idén az 5. alkalom, hogy metrótávolságból közelíthetjük meg őket.
Tudom, hogy korábban kellett volna ennek a posztnak megszületnie, de akkor az idei tapasztalatokat nem tudtam volna még megosztani és hátha tervezi még valaki a hétvégén a látogatást Bécsbe.

Kezdjük a legismertebbekkel:

Rathaus - a kivilágítás és a Városháza felülmúlhatatlan sötétedés után. Meg a tömeg is. A délutáni órákban szinte csak magyar és szlovák turisták lepik el a vásárt. De úgy, hogy mozdulni sem lehet, a standokhoz odaférni meg szinte lehetetlen. Sorra állnak meg a kirándulóbuszok a tér sarkán és ontják a turistákat a térre. 8 óra felé már kicsit jobb a helyzet, mert a buszos városnézők hazamennek, de ekkor meg jönnek a szállodás turisták. Az áruválaszték nagyjából kimerül a karácsonyi díszekkel, sapkákakkal, kesztyűkkel, táskákkal, játékokkal. És mind egyforma. Nagyjából a gagyi kategória, de biztos megéri ott árulni, mert minden évben megtalálhatók ugyanazok az árusok ugyanazon a helyen.

Karlsplatz - áruválaszték szempontjából ez már "kézművesebb". Vannak érdekes holmik, de a design miatt drágák. A vásár mindig nagyon zsúfolt, de a kaja jó (nagyon finom Fladenbrot-ot lehet kapni a Steierische standon). Középen, a szökúkútban (ami természetesen épp nem működik) meg állatsimogató van, kecskékkel, csacsival, pónival. Kisgyerekkel ideális hely.

Schönbrunn - előnye, hogy a legtágasabb vásár, bár a standok mentén ez is rettenetesen zsúfolt. És rengeteg a turista. Viszont lehet kapni forraltbort fehér borból. Nagyon finom. Az áruválaszték a gagyitól a kézművesig  terjed. Sok a cserépáru, de van osztrák snapszos stand is. A tér közepén meg folyamatos élőzene van, gospel kórussal, fúvósokkal, gyerek kórusokkal. És vannak melegedő szigetek hősugárzókkal. Még mindig jó hely, de mi csak inni és enni járunk ide is.

Spittelberg - tulajdonképpen ez a kedvenc helyünk, de lassan ez is átmegy turista látványosságba. A német mellett főleg angol szót lehet hallani errefelé.  Itt a vásár nem egy elkerítette részen zajlik, hanem a házak között. Maga Spittelberg története is érdekes. Már az 1400-as években létezett itt település, de főleg mezőgazdasággal foglalkoztak az itt élők. Birkák és tehenek legeltek  a domboldalban. 1525-ban itt alapították a közkórházat (Bürgerspital), innen ered a terület mai neve (Kórház domb). Majd török csapatok szállták meg a területet. Ekkor majdnem minden házat leromboltak. Előbb a helyiek, hogy a törököknek ne legyen mit elfoglalniuk, majd a törökök, hogy ne maradjon az itt élőknek semmi . A 18-19. században újjíáépítették a területet kétszintes aprócska belső udvaros biedermeier házakkal . Maga Napóleon is táborozott itt a csapataival 1809-ben, de ellentétben a törökökkel a házakat sértetlenül hagyták. 1850-ben a terület hivatalosan is Bécs része lett. A II. világháború után hanyatlásnak indult a városrész. Hamarosan vigalmi negyeddé váltotoztak a korábban munkások és kereskedők lakta utcák. A '70-es évekre sok ház életveszélyessé vált, a nem megfelelő szigetelés miatt a falak vizesedtek, a lakások lakhatatlanná váltak és a közbiztonság sem volt megfelelő. A városvezetés a lebontás mellett tette le a voksát. Azonban a lakosság összefogott, petíciókat nyújtottak be, tiltakozásokat szerveztek és végül meggyőzték a vezetőket, hogy lebontás helyett inkább újításák fel a területet. 1982-ben megindult a felújítás. Ma egyetemisták, művészek népesítik be a lakásokat, a földszinti üzlethelységeket pedig régiségkereskedők, éttermek, hangulatos kiskocsmák foglalták el. Karácsonykor pedig a leghangulatosabb karácsonyi vásár tölti be a szűk utcákat. A zegzugossága miatt sajnos nem tudom, hogy melyik utca pontosan melyik a térképen, de talán Laci meg tudja mondani, hogy melyik utcában található bécs legtutibb csokoládé boltja, és hogy melyik utca végén lehet mennyei zsíros-, tojáskrémes, sonkás kenyeret kapni.

Belvedere - idén ez a vásár lett a favorit nálam. Viszonylag kicsi, közepesen zsúfolt, viszont itt lehet értelmesen vásárolni. Idén, teljesen váratlanul használható ajándékra bukkantam több családtagunk számára. Van muránói üveg árus is gyönyörű ékszerekkel, minden évben megcsodáljuk. És van Sisi puncs is - piros bogyós gyümölcsös puncs vaníliával és tejszínhabbal a tetején. Finom. Mivel ez a vásár van a legközelebb hozzánk, ezért Karácsony előtti vasárnap délelőtt mindig kisétálunk ide. Idén sem lesz ez másképp.

Maria Theresien Platz - a két múzeum közötti terület. Idén nem voltunk, de itt is a kaját emelném ki, mint vonzerőt.

Altes AKH - bóvli árusok, jó kaja, különösebb látnivaló nincs.

A legújabb vásár a Prater bejáratánál nyílt idén. Mi még nem voltunk, de a helyiek szerint semmi különleges nincs, csak forraltborozni érdemes oda kimenni.

Természetesen ezeken kívül még számos kisebb helyi vásár található Bécsben.
A vásárokhoz pedig térkép és részletes tájékoztató itt található: http://www.christkindlmarkt.at/

Jézus vagy Krisztus volt előbb?

Holnap ünnepnap. Christi Himmelfahrt vagyis Jézus mennybemenetele, 40 nappal Húsvét után. Ausztria nagyon katolikus ország, úgyhogy ezt hivatalosan is szabadnappal ünneplik. :-)
A vallás számos helyzetben átjárja a mindennapokat Ausztriában. Vidéken vasárnap délelőtt a fél falu (ha nem az egész) kivonul a templomba. A naptár tele államilag is elismert vallási ünneppel. Hamvazó szerdát még a kantinunkban is Heringsschmaus-al köszöntik. A boltokat ünnepek előtt hagyományos sütemények lepik el, pl. Osterpinze. Sok az egyházi magániskola. Az állami iskolákban is elviszik a katolikus gyerekeket évnyitó, karácsonyi, húsvéti és évzáró misére a tanítási nap keretében. Ugyanezekben az iskolákban szerepel hittan oktatás a tantervben. A nem katolikus vallású gyerekek ez idő alatt etika órán vannak. De miért is írom mindezt?

Ma reggel az Ö3 rádió műsorában Tom Walek (Ö3 Mikromann) faggatta az utca emberét. Méghozzá az ünnephez kapcsolódóan egy nagyon egyszerű kérdésről.
"Hogy hívják az Isten fiát a katolikus egyházban? És kb. mennyivel ezelőtt élt?"
A riporter idősebb embereket szólított meg. Az első férfinek fogalma sem volt, de a riporter mentőővnek odadobta, hogy ugye Ön nem katolikus. Mire a férfi megerősítette, hogy ő egyáltalán nem az. Ezután egy másik férfit arról faggatott, hogy Jézus mikor élt.
- Krisztus születése előtt. - jött a válasz.
- Krisztus születése előtt? De mennyivel előtte? Tippeljen. 100 évvel? 200 évvel? 500 évvel? 1000 évvel?
- Sajnos nem tudom.
- De abban biztos, hogy Jézus Krisztus előtt élt? Ezt mondta, nem?
- Amit mondtam biztos, de...
- Na, gondolja csak át még egyszer...
- Átgondoltam.
- Igyon egy nagy korty kávét...
- Átgondoltam. - mondja nevetve.
Másik riport alany.
- Feltehetnék egy logikus kérdést?
- Parancsoljon.
- Kb. mennyi idővel ezelőtt élt Jézus? Valaki azt mondta, hogy Krisztus születése előtt élt. Lehetséges ez?
- Hmmmm.... hm.. hm....
Újabb faggatások.
- Meg tudná mondani, hogy Jézus Krisztus előtt vagy után élt?
- Krisztus előtt - mondja egy idős hölgy.
- Szóval Krisztus előtt.
- Igen.
- OK. De hogyan is lehetséges ez?
- Mert az apja volt.
- Áááá, szóval Jézus volt az apa. Mit tud még a vallásról?
- Mária.
- Rendben.
- Mária Jézus gyermeke.
- Mária Jézus gyermeke?
- Igen, természetesen.

OK, tudom, tudom! Csak az idióta válaszokat adták le a rádióban, arról nem közöltek statisztikát, hogy hány embert kérdeztek meg és ebből mennyien adtak helyes választ, így ennyiből nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket az osztrák lakosság vallási vagy bibliai ismerteiről, de akkor is.... :-)

Feltettem én is a kérdéseket a lányoknak. Mindketten helyes választ adtak. :-)

2012 - BUÉK

Amit ma csinálsz, azt fogod egész évben csinálni.
Vagyis ezek szerint idén is fogok blogolni. :-)

A Karácsony nagy részét és még néhány napot Pesten töltöttük. Tegnapelőtt azonban, mi, felnőttek visszatértünk, hogy Bécsben érjen bennünket az újév.
Tegnap, a tavaly bevezetett szokásunknak megfelelően bejártuk a bécsi Silvesterpfad-ot. Most a Schwedenplatztól indultunk és a Rathausnál fejeztük be. Jó ötlet volt. Sőt! A végén még a híres Landtmann Kávézóba is betértünk egy gesztenyevirágra és forró csokira. Most nem volt semmiféle averziónk, hogy nincs Lacin öltöny vagy rajtam kiskosztüm. Ugyanis a vendégek legnagyobb része turista volt és nem törődtek az íratlan illemszabályokkal, simán csak jól akarta mindenki érezni magát a patinás környezetben. Mi is így tettünk.
Ma azándékunkban állt kimenni a Rathaus elé az Újévi koncertet a kivetítőn megnézni, de a szitáló eső eltérített bennünket ettől a szándékunktól. Helyette rádión hallgattuk, miközben betoltam a malackarajt a sütőbe.

A lányok szerencsemalacaival kívánunk mindenkinek BUÉK!

És megint hangulatba jövünk

Rég nem írtam. A számos ok között az egyik legnagyobb ok a munka, a kisebbik pedig az, hogy a múlt heti hosszú hétvégét Prágában töltöttük. Erről majd később írok.

A rengeteg munka mellett idén valahogy eltörpült a Karácsony. Mint ahogyan annyian panaszkodnak mostanában, nekünk sincs karácsonyi hangulatunk. Talán az időjárás is teszi a közel +8 fokjával. De tegnap nagyon keményen dolgoztunk a hangulatba jövésen. Belefogtunk a karácsonyi készülődésbe. Túl vagyunk egy nagybevásárláson, fél nagytakarításon, némi dekoráláson. Megvettük a fát is, lent áll az udvar sarkában, reméljük ott is marad 24-ig.
Tegnap hajnalban kitaláltam, hogy idén a kollégáimnak házi készítésű lekvárt fogok adni. Mind a kilencnek. Így még az este készült egy ananászos-eper, egy fahéjas alma és egy vaniliás banános lekvár. Mind nagyon-nagyon finom lett! Olyannyira, hogy a héten lehet, hogy lesz még egy kör belőlük más karácsonyi célszemélyek részére is. :-)

A tegnapi napra azért jutott egy kis izgalom is. Az IKEA-ban az ebéd kifizetése közben felfedeztem, hogy nincs meg a bécsi bankkártyám. Egy másik kártya kisegített bennünket, de azért egy pillanatra kivert a víz. Gyorsan végiggondoltam, hogy lehet a kártya. Csakis a Tchibo boltban. Ott vásároltunk utoljára. Na, elő egy okostelefon, bolt telefonszáma kikeres. Lilla felhívta a boltot. A hölgy megígérte, hogy utánanéz a kártyának, hívjuk 30 perc múlva. Így is tettünk, mire sietve közölte, hogy megvan a kártya, majd le is tette. Mi befejeztük a vásárlást, merugye, ha már egyszer ugye kiatóztunk addig, akkor nem térhetünk haza üres kézzel, holmi elveszett kártya miatt. Ezért van az embernek több kártyája. :-)
Szóval visszautóztunk a Tchibo üzlethez. Az eladó beletúrt a fiókba több tucat kártya közé, majd kihúzta a kék Erste-s kártyám. Közben megkérdezte a nevem, majd átnyújtotta a kártyát, hogy "Ez az?". Ennyi. Semmi papírmunka, semmi önigazolás. Semmi az égvilágon. Majd a nap folytathatódott ugyanúgy, ahogyan egy Karácsony előtti átlagos szombat. Ilyenkor nagyon örülök, hogy Bécsben élünk.

Ui: hozzáteszem, hogy a bakkártáymat az égadta világon semmire sem lehet használni PIN kód nélkül, ezért nem is gondolkodtam az azonnali letiltatáson. Különben is, ez itt más világ, mint ahogyan be is igazolódott.

Christkindlmarkt

Már csak 50 nap van Karácsonyig. :-)
Bécsben megindult a készülődés ezerrel.
Már áll a karácsonyfa a Rathaus előtt. 29 méter magas és majd' 5 tonnát nyom.
1959 óta minden évben más-más tartomány küldi a legszebb fáját Bécsbe. Az idei fa Burgenlandból Rudersdorfból (Bezirk Jennersdorf) érkezett. November 12-ig kell elkészülni a díszítéssel, ugyanis ekkor nyílik a hagyományos karácsonyi vásár (Christkindlmarkt) a Rathaus előtt.
A többi vásár kicsit később nyit, a Spittelberg-i 17-től, a Freyung-i, Belvedere-i 18-tól, a Schönbrunn-i majd csak november 19-től várja a látogatókat.

További részletek itt: http://www.christkindlmaerkte.at/wien.html

Schnapszahl - 3333

A tavalyi 2222 folytatása, szóval Bécsben élünk 3 éve, 3 hónapja, 3 hete és 3 napja. Éljen-éljen.

Lilla 18.

Lilla tegnap 18 éves lett.
Szombaton közös családi ebéddel ünnepeltük őt az Új Tündérkert étteremben. Utána anyukáméknál vágtuk fel a szülinapi tortát, melyet egy barátnőm készített kifejezetten Lilla számára. Kacsákkal díszítve. Nóri pedig meglepetés bulit szervezett Lillának nálunk. Valóban jó kis meglepetés lett. Lillát egész héten igyekeztünk mindeféle információval összezavarni. Pl. azt is beadtuk neki, hogy nem nyúlhat a hűtőnkbe, mert ott a tortája és nincs letakarva. (A torta persze anyuéknál volt...). De valamit visszatett a hűtőbe csukott szemmel, majd sikoltozni kezdett, hogy óóóóó, jaj, valószínűleg hozzáért a tortához. Mi meg pukkadoztunk a nevetéstől, hogy milyen messzire elér Lilla keze. Semmit nem értett...
Kapott sok szép és hasznos ajándékot, meg albumot, melybe az elmúlt 18 év képeiből válogattunk. Ez már amolyan hagyomány lett nálunk. :-)
A bulija is fergetegesre sikeredett, olyannyira, hogy lavórral a fején aludt el a fotelben hajnali fél 3-kor. :-)
Mi is ünnepeltünk Lacival és a szüleivel, hát hogy is mondjam, reggel 6 órakor arra ébredtem, hogy hoppá, én még nem vagyok józan. :-)
Szóval szuper hétvégénk volt és még az időjárás is napsütéssel kedveskedett.

További képek itt.

Anyák napja

Így ébresztettek ma. :-)

Pí-nap

Március 14-én tartják a nemzetközi Pí-napot. (3,1415926...). És ez a nap Einstein születésnapja is.

Ebből az alkalomból elmentünk lefényképezni a Pí "emléktáblát" a Karlsplatz alatti aluljáróban. Mindezt 3. hó 14-án délután 1 óra 59 perckor tettük. :-)

Majd az Augarten betonján egy aprócska rajzzal megemlékzetünk e jeles eseményről. (A rajzon a Föld sugarát számoltuk ki.)

Autóböjt

Most találtam, ez jóóóó! :-)
A böjt az ugye valamilyen napi élvezet lemondásáról szól. Ez a lemondás nem csak élelmiszer formájában jelentkezhet, hanem lemondhatunk valamely szenvedélyünkről, mint pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, kártyázás, lóverseny, a legelvetemültebbek a szex-et is bevehetik a listába.
Az osztrák egyház (katolikus, evangélikus) az autóval közlekedés kapcsán szólítja fel híveit böjtre. http://www.autofasten.at/
Nem kell teljesen lemondani az autós közlekedésről, már az is dícséretes, ha a böjtölők csökkentik az autóhasználatot.
Tavaly ötezren csatlakoztak a mozgalomhoz.
A döntést idén az is "segíti", hogy a benzin ára mára elérte a 1,50 EUR-ot, ezzel megdöntötte a 2008-as árrekordot. Ma reggel mondta be a rádió. Bár a BP kútnál egyelőre még 1,35-ért lehet kapni 95-ös benzint.

Nekem is lassan át kell értékelnem az autóval közlekedést. Vagy közelebb kell költözni a céghez. :-)

Ünnepek a tél végén

Rosenmontag, Faschiendienstag, Aschermittwoch. Hétfő, kedd, szerda. A nemzetközi nőnap mellett ezek az ünnepek a héten.
Ezerrel várjuk a tavaszt és kezdjük kezdik a vallásos meggyőződésű osztrákok a 40 napos böjtöt a kedvencemmel, a Heringsschmaus-al. Mi is megpróbáljuk a húst mellőzni innentől vagy max. halra cserélni, ha már minden kötél szakad. :-)
A farsangolást itt teljesen komolyan veszik a népek még mindig. Tegnap az üzletekben csupa beöltözött eladónő szolgált ki. A Tchibo boltban az egyik hölgy apácának öltözött, nálunk a kantinban a pénztáros hölgy macska füleket és macska sminket viselt. A gyerekek is jelmezben mentek tegnap iskolába. A kisebbek. Az enyémek már nem. :-)
Reméljük az időjárás is látta, hogy itt az ideje kitavaszodni.

Szilveszteri katasztrófa Bécsben

Sajnos ma leszállítottak a hírek a Bécs felett lebegő rózsaszín felhőcskémről.
Ugyanis 2010. utolós éjszakáját a valaha legbrutálisabb Szilveszter éjszakának nevezték.
Ugye mi már 11 körül itthon voltunk, tehát a katasztrófát és brutalitást pont elkerültük, ami éjfél körül tört ki a Stephansplatz-on. Tüzijátékok, petárdák, levegőben röpködő pezsgős és söröspalackok jellemezték a teret. A zenét csak a hangszórók közvetlen közelében lehetett hallani és az éjfelet ütő híres harangot is elnyomta a tér zaja. A brutalitásért (itt nem verekedésre kell konkrétan gondolni persze) az olaszokat, cseheket és kínaiakat okolják. Azt mi is tapasztaltuk, hogy a tér környékén olaszokból nem volt hiány. A híradások szerint az volt a baj, hogy a külföldiek nem értenek/olvasnak németül és nem voltak tisztában az Ausztriában érvényben lévő pirotechnikai szabályozásokkal.
Egyébként Nóri is mesélte, hogy valamivel éjfél után le akartak szállni a Stephansplatz-on a metróról, de a szerelvény egyszerűen nem állt meg az állomáson. Akkor még nem értettük a dolgot...
Mint kiderült, nem igazán voltak rendőrök a téren, holott korábban nagy rendőri jelenlétet és maximális biztonságot ígértek a rendezvényeken.
A téren, amikor a templom előtt hatalmas robbanás volt, kb. 6-10 rendőr tartózkodott, de nem avatkoztak bele semmibe, nem úgy mint az előző években.

Szóval az óévbúcsóztató katasztrófálisra sikeredett és így utólag nagyon örülök, hogy a hideg hazaűzött bennünket időben. Mindettől függetlenül jövőre is szívesen kimmenék a Silvesterpfad-ra, de az éjfelet akkor sem tervezem ott megvárni.

Részleteket németül, valamint videót itt találhatsz.

Szilveszter Bécsben

Fenomenális! :-)

Idén először maradtunk Szilveszterre Bécsben. Az asztalfoglalásra esélytelenek voltunk a héten, az ismertebb helyeken már november végén lefoglalják az asztalokat.
Végül konkrét vacsora tervek nélkül indultunk neki a városnak, de programajánlónk már legalább volt.
Bécsben számos helyszínen kínálnak szabadtéri programokat Szilveszter éjszakájára, sőt! Egész útvonalat állítanak belőle össze a szórakozni vágyók részére Silvesterpfad néven.
Mi a Rathausnál kezdtük. Ott a Radio Wien állított fel hatalmas színpadot és épp régi slágereket játszottak élőben. A karácsonyi pavilonok közül megtartottak néhányat a tér szélein, ahol szilveszteri kiegészőket (villogó nyuszifület, vicces parókákat, malac sapkát és újévi malacokat minden mennyiségben), puncsot, forraltbort, hot-dogot, virslit, kolbászt árultak.
Este 7 órakor már szép kis tömeg gyűlt össze a téren. Nagyon sokan kisgyerekekkel voltak.
Innen a Freyung felé indultunk tovább a szervezők által kijelölt útvonalon. Az utcákat lezárták és mindenhol "Steward" mellényes emberek gondoskodtak a biztonságról, illetve igazították útba a turistákat. Minket nem kellette, de ugye mi már nem is vagyunk turisták. :-)
A Freyungon épp egy helyi "sztár" énekes playback-elt, nem éppen a kedvenc műfajunkban, de a középkorú közönség lelkesen éljenzett és táncikált. Na, innen viszonylag hamar továbbléptünk az Am Hof-hoz. Ott az Ö3 nagyszínpada előtt táncolt a fiatalabb korú közönség örök disco slágerekre, mint pl. Boney M. A hangulat itt is remek volt. Aztán következett a Graben. A puncsos standoknál magán műsorokkal szórakoztatták az italozó közönséget, igaz CD-ről.
És itt sikerült végre villogó nyuszifület szerezni nekem. :-)
A Stephansplatz-nál azonban jött a non-plus ultra. A színpadon operetténekesek adtak elő híres bécsi operettslágereket. A közönség velük énekelt! Mi csak szájtátva figyeltük a bundás, télikabátos idősebb hölgyeket, urakat akik a zenére billegtek és énekeltek.
A konferáló hölgy is újabb szájtátást érdemelt, mert 3 nyelven konferált (németül, olaszul és angolul), de olyan folyékonyan, hogy az ember nem is vette észre mikor váltott át az egyik nyelvről egy másikra. Elképesztő volt. Amúgy ezen a környéken és a Kartnerstrasse folytatásán valóban nagyon-nagyon sok olasz volt.
Sétánk ezen pontján jutottunk odáig, hogy szomjasak és éhesek lettünk, így elkezdtünk érdeklődni a puncsos standok illetve az étel választék iránt. A környező utcákban minden vendéglátóegység nyitva volt. A Graben végén, a hatalmas Meinl boltban is zajlott az élet. Sőt, a Graben egyik bőrdíszműves boltjában is pultokat állítottak fel, az össze Anker, Ströck, Felber stb. üzlet nyitva volt. A legnagyobb meglepetésünkre a Nordsee is nyitva volt még este 10 órakor és hely is volt benne. Így hát az óév utolsó napján rákot vacsoráztunk. Azon viszont jót mosolyogtunk, hogy a pult mögött nyugdíjas korú hölgyek tartották a frontot. Szerintünk a fiatal személyzet elment bulizni, az idősebbeknek meg a kiszolgálás lehetett jó buli, mert szemlátomást nagyon élvezték.
A Zanoni & Zanoni fagyizó és cukrászda utcai standján pedig forraltbort ittunk és közben a mellékutcában felállított DJ sátor zenéjét élveztük petárda és tüzijáték pukkanásokkal megspékelve.
A Neuermarkt-on keresztül (újabb DJ örökzöld disco slágerekkel és táncoló tömeggel) visszatértünk a Graben-hez, ahol a Demel cukrászda előtti standon nem bírtunk ellenállni a frissen készített Sacher mini tortáknak. 4 Euro-ért adtak egyet, ami bőségesen elég volt két ember részére. Ez volt az utolsó állomásunk, innen már csak a Karlsplatz-ig sétáltunk vissza petárdák és tüzijátékok zajában.
Egyetlen dolog csúfítja csak el hangulatot, pontosabban az utcaképet, a rengeteg szemét. Az utcai hulladékgyűjtők, ideiglenes kukák nem képesek az éjszaka keletkezett rengeteg szemetet befogadni, mindenhová ömlik a szemét, nem kímélve a Gucci bolt előtti felületet sem.
A Reumannplatz-on leszállva óriási petárdazaj fogadott bennünket. Bevallom én nagyon-nagyon féltem, de minden baj nélkül hazaértünk. Úgy tűnt, hogy a petárdákat nem dobálták olyankor, ha az utcán mások is tartózkodtak viszonylagos közelségben, de akkor is nagyon félelmetes volt.

Éjfél előtt nem sokkal azonban elszabadult a pokol, több mint egy órára. Ilyen hangzavart még Pesten sem tapasztaltam, bár összehasonlítási alapom nem sok van, mert mi viszonylag kis lakótelepen lakunk, mások zaja nem nagyon ér el hozzánk. Elképesztő volt a sok robbanás, kissé háborús érzést kölcsönzött az óév utolsó órájának...
Összességében a belvárosi szilveszteri élmény felejthetetlen volt, nagyon megérte bemenni, még akkor is, ha 3 pár zokni volt a lábamon, plusz harisnya és feljebb is 3 réteg ruha fedett a kabát alatt. :-)

Ajánljuk mindenkinek, hogy aki teheti töltse az év utolsó estéjét Bécs belvárosában! Sokkal jobb, mint a karácsonyi vásár! :-)

Részletes képriportunk itt található.

Karácsony 2010

És igen, lassan véget ér a Karácsony.v2010 is, melyet ezennel sikeresnek minősítek. :-)
23-án még beszereztük a maradék ajándékot, letudtuk a titkos fenyőfa projektet, megvettük az ünnepi vacsorához szükséges maradék alkatrészeket.

24-én délelőtt a lányokat sikerült meglepni a fenyőfával. Lacit leküldtem a boltba, miközben felhozta a fát az autó csomagtartójából. Becsengetett és rohant egy emeletet. Nórit küldtem ajtót nyitni, mert én látványosan nem tudtam elengedni az ünnepi pulykát, amelyet Lilla épp töltött.
Nóri kétkedőn hozta a fát, hogy
- Ez a miénk?
Mire én:
- Hát én nem tudom... Hol találtad?
- Az ajtónk előtt.
- Akkor biztos a miénk.
- Ti vettetek fáááát?
- Én nem tudom.
- Laci vette?
- ...
Indul az ajtó felé. Kiabálok utána:
- Hová mész?
- Visszaviszem a fát, mert a néni felmos, hátha a szomszéd fáját a mi ajtónk elé tette ideiglenesen. Megkérdezem.
Na, itt robbant ki belőlem a nevetés a komoly és kétkedő arcát látva és mondtam, hogy valóban miénk a fa. Volt nagy örömködés. :-)
Ha valaki most nagyon furcsálná a dolgot, annak elárulom, hogy tavaly nem volt fánk, mert úgy döntöttünk, hogy egy este miatt nem állítunk fát. De idén a Szilvesztert Bécsben töltjük, ráadásul tavaly nagyon hiányzott a fa, így idén vettünk egy csinos kis példányt, ami végül nem is lett olyan kicsi. :-)

Délután fél 4-re elkészült az amerikai töltött pulykánk (receptet felteszem később), Lilla csinált még hawaii tekercseket és bólét. Mint kiderült, minden fogásban volt valamilyen alkohol. A bóléban ugye 3-féle is, a pulykához vörösborban párolt aszaltszilva volt, a hawaii tekercshez pedig fehérboros ananász mártás járt. Sőt, a bejgliben is valódi rum volt. Szóval el lehet képzelni a vacsora végén a hangulatunkat... :-)

Vacsora után még megpróbáltunk Lacival templomot látogatni, de szinte mind az összes zárva volt (kivéve a Keplerplatzon található St. Johann templomot). Pedig még a Karlsplatz-ra is bementünk, ahonnan bánatunkban még átsétáltunk a Stephanskirche-hez, de mindegyik zárva volt. Kicsit értetlenül álltunk a dolog előtt, máig nem tudtuk megfejteni, hogy miért.
25-én reggel a szállingózó hóesésben szerencsésen hazaérkeztünk Pestre, hogy mindenféle családi ünneplésnek eleget tegyünk és kicseréljük ajándékainkat is.
Idén megkaptam a jövendőbeli farmom legfontosabb kellékét, igaz egyelőre csak modell méretben, egy piros Lego traktort. :-)

A legnagyobb tanulság azonban az volt, hogy a Bécsből az ajándékokat a Karácsony előtti utolsó látogatásunk során haza kell hozni, mert idén nagyon szűkösen fértünk el az autóban a rengeteg ajándéktól.

Mindenkinek szép Karácsony estét és jó pihenést az újévi buliig!

18 éve

született Nóri. Pontosan 9 óra 5 perckor.


Nem sok időm maradt elémélyült elmélkedésre a napokban, mert nagyon pörögtek az események.
Hazajöttünk pénteken (a szintidőnél kicsit rosszabbul teljestettük a távot az M1 lezárása miatt). Szombaton jobb hátsó kerék cserével indítottunk, majd 4 órás ajándék shoppingolás következett. Ezután a szakadó esőben esküvői vacsira mentünk, ahol sűrű pálinkázás közepette megmutattuk, hogy milyen is a magyar virtus. :-)
Vasárnap tortabeszerzés után szülinapi ebéd következett. Délután Nóri barátnője jött, hogy elvigye a csajt a "NAGY" buliba. Hajnalban azzal ébreszett Nóri, hogy beesett a bécsi telefonja valami lépcső alá és nem tudják kiszedni onnan. Majd talán zárás után a szerelők ki tudják vadászni. Aztán felébredtem, mikor hazajött (nem mondom meg mikor...) és 3/4 9-kor a ZP-sek ébresztettek, hogy megvan a telefon.
Ezúton is hálás köszönet a Zöld Pardon műszaki személyzetének!
És a születésnapos most némi alkoholszagot árasztva hortyog az ágyában. :-)

Anyák napja

Ausztriában az anyák napja egy héttel később van, mint Magyarországon.
Ráadásul sokkal nagyobb média és reklám hangsúlyt kap, vagyis lehetetlenség elfelejteni!
Az ünnep előtt már két héttel megindul a reklámkampány. Jönnek az újságok a parfüm ajánlatokkal (BIPA, DM, Marionnaud), de érkezett már sms és e-mail is T-Mobile-os ajánlatokkal. Hétvégén a Viktor Adler téri piacon ingyenes virágosztás lesz. Tavaly pl. az egyik párt osztott begónia töveket a piac sarkánál. Még ma is ott virágoznak az ablakomban. A rádióban is mennek a reklámok, hogy mivel lepjük meg anyáinkat. A Merkurban is megjelent az anyáknapi desszertes és virágos polc. Igaz, az orchidea itt nagyon drága, 20 Euro egy cserép.
Szóval hangsúlyos egy ünnep (marketing szempontból biztos) Ausztriában az anyák napja. :-)