Daisypath Anniversary tickers

2014. január 1., szerda

Csata után

Komoly pukkangatással kezdődött az újév, vagy ahogy Legolas mondja, vörös nap virradt, vért ontottak az éjjel. Néhány kép a sebesült orkokról, Kelet-Középföldén, Mordor-alsóból.








Karacsony 2013

Elmult a Karacsony es bekoszontott az uj ev is. En meg elmaradtam megint. Most potolok.
Mar csak azert is, mert, amit elsejen csinalsz, azt fogod tenni egesz evben. Vagyis, ha blogolni szeretnek meg iden, akkor ma feltetlenul irnom kell egy bejegyzest. Mondjuk egy karacsonyosat. Amiben feltetlenul meg kell osztanom egy advent 4. vasarnapjahoz illo programot.
Tortent ugyanis, hogy kis csaladom, beleertve jomagamat is, karacsony elottre kimerult. Igy Lilla kitalalta,, hogy advent utolso vasarnapjan ne farasszuk magunkat fozessel, tartalekoljuk energiainkat 24-re, menjunk el valahova kirandulni es hagyjuk hogy valaki mas tegye elenk az ennivalot. Nem kellett rola hosszabb vitat nyitni, mindenki lelkesedett. Lila valami adventi vasart javasolt Becsen kivul. Felcsaptam a google-t es nehany perc utan eljutottam Mariazell-be virtualisan. Kell ennel jobb advent utolso vasarnapjara? Adventi vasar, havas hegyek, gozolgo tanyer es egy pohar forraltbor kepe kuszott szemeim ele. Mar csak Lacit kellett meggyoznom, hogy az a 150 km semmiseg es igazan megeri. Kicsit szkeptikusan annyit mondott, hogy aaaaa, nem lesz ott mas rajtunk kivul...
Megegyeztunk, hogy koran indulunk, hogy talaljunk parkolohelyet.
Folyamatosan neztem az idojaras elorejelzest, mert holancunk az nincs. De remek idonek igerkezett.
Hat, nem mondanam, hogy a fel nyolcas ebredes az korai, de 9 orakor mar uton is voltunk. Csomagoltam sutit, meg ket termosz teat. Es meg felkaptunk nehany pledet, minden eshetosegre felkeszulve. Laci meg is jegyezte, hogy piknikezni megyunk? nem lesz ahhoz kicsit hideg? Meg egyszer ellenoriztem az utviszonyokat, holanc nem kell.
Ropke 2 ora mulva verofenyes napsutesben megerkeztunk Mariazell-be (Semmering-ig vegig kodben autoztunk, de ott kisutott a nap es ez igy is maradt egesz napra).
Termeszetesen masok is hasonlo programban gondolkodtak vagyis parkolohely nem sok akadt. A felszinen. De a melygarazs felig ures volt. Es egy napra mindosszesen 4,5 EUR-t kertek.
Eloszor megneztuk az adventi vasart a templom elotti teren, majd az elore tervezett program szerint felmentunk a hegyre enni. A varosban es a hegy labanal nem sok ho volt, emiatt pl. a szankopalya sem mukodott, de ezt mar tudtuk elore, igy nem erte csalodas Lillaekat. A hegyen viszont volt ho. Kb. 50 cm, sielesre alkalmas. Elsetaltunk a masodik hütte-ig (kb. 100 meter) es mint a messzirol jott farkasehes vandorok (mindketto igaz volt, csak epp az auto esa felvono hozott bennunket) nekilattunk az ebednek.
Ebed utan hogolyozas es setalas kovetkezett, majd vissza a varosba (hmmm. 1.500 lakoval inkabb csak falu vagy telepules neven lehetne illetni...). Beneztunk a templomba is, hogy teljes legyen a karacsonyi hangulat, de a rengeteg turista miatt nem sikerult hangulatba jonni.
Igy kenytelenek voltunk forraltborral hangolodni. Vettunk hozza 12 szem gesztenyet is. Igy lett teljes a napunk.
4 orakor indultunk vissza. Hazafele meg megalltunk Maria Schutz-nal a Kirchenwirt nevu helyen kavet inni es fankot enni. (Errol a helyrol mar korabban irtam bejegyzest.) A fank sajnos nem er a Ströck-os vagy Groisböck-os nyomaba...
Hazafele megfogadtuk, hogy innentol hagyomany lesz az advent utolso vasarnapi kirandulasa.

Ilyen rakeszules utan december 24-e is kaprazatosra sikerult. A Billa-bol rendeltunk szendvicstalat, hogy ne kelljen kulon keszulni ebeddel, illetve senki ne haljon ehen a vacsoraig. Ezt az otletet is hagyomannya tesszuk a kovetkezo evekre...
Lilla fozott, mi meg kuktaskodtunk neki. Vegre senki nem dolgozta halalra magat.
Iden az asztalunk is kapott igazi karacsonyi diszitest, Csabi csodaszepet hajtogatott textil szalvetakbol (amikbe kesobb nem engedtem szajat torolni, mindenki legnagyobb meglepetesere. Mert meg a vegen osszepiszkolodik - indokoltam. Nem tudtak meggyozni, hogy a Persil elbanik minden folttal. :-))
Aztan volt ajandekbontas es pezsgozes.
Az idei volt az eddigi legszebb karacsonyunk. Semmi kapkodas, semmi vegkimerules, rengeteg nevetes es egyuttes kozremukodes. De ehhez kell ket huszoneves nagylany, meg ket tuti jo pasi (a harmadik sajnos nem volt velunk, o a szuleinel karacsonyozott iden).

Es most boldog uj evet! Hamarosan jon az ujevi bejegyzes is.

Kepek Mariazell-rol itt.