Egyetemistának lenni jó. :-)
Az ember még otthon lakik (na jó, már aki...). És ebben az esetben van tiszta ruha, fedél az ember feje fölött, van ingyen bejárónő is, folyamatosan garantált a jó társaság ill. bulik és néha egy tál étel is akad, bár a szülők ebben az életkorban már igencsak elfoglaltak egyéb más tevékenységgel, pl. élik sajár életüket 20 év megpróbáltatás után, de hát enniük nekik is kell, így mindig csurran-cseppen valami. (Barokk körmondat vége.) Az ember néha bemegy az egyetemre, végighallgat egy-egy unalmas előadást és az adventi időszakban az ablakon át bámulja a Karlsplatz-i adventi vásárt, ha épp nem alszik. És ekkor bekattan neki, hogy mivel is kellene foglalkozni az esti unalmas óráiban.
Mi sem kézenfekvőbb, mint térképet gyártani a bécsi Christkindlmarkt-okból.
És íme itt az eredmény: http://web.student.tuwien.ac.at/~e1025108/?page_id=293
Letölthető pdf: http://web.student.tuwien.ac.at/~e1025108/wp-content/uploads/2013/11/Liniennetz-Wien_20131118_CKM.pdf
Hálás köszönet Igornak, aki felhívta figyelmemet a fenti linkre!
Ui: Persze a mi gyerekünk nem ilyen átlagos egyetemista. Soha nincs ideje, mindig fáradt, hajnali 3-ig programozik. És az anyjával kölcsönösen örül, ha néha napján valamelyikük megkegyelmez a másiknak és főz valamit. Lassan fel kellen bérelnünk valakit, hogy főzzön ránk. :-D
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. december 11., szerda
2013. december 2., hétfő
Adventslinie
Az úgy volt, hogy a Westbahnhof plázában betértünk a Herzklopfen Depot nevű dizájnparadicsomba, ahol időviharba, majd kicsivel később pénzviharba kerültünk. Lilla úgy telefonált ránk, hogy most akkor lesz vacsora?
Ennek az elhussant egy órának az eredménye az alábbi csini lakástartozék, az adventslinie, azaz adventi vonal.
Van rajta minden, üveggömbök (átlátszó, matt, fényes), üvegszívek, üvegbogyók (weihnachtsbeere, miszerint magyal), maci csörgővel, csillagok (arany, ezüst, bronz színekben; pirosat nem mertünk, valaki beszól, hogy önkényuralom, á, inkább nem).
És amitől adventi az egész, hogy van 4 számozott üvegdísz, minden vasárnapra egy. Meggyújtani nem kell, aki jön hozzánk, megnézheti élőben. Nem szúr, nem hullik, jobb, mint a fenyő.
Ennek az elhussant egy órának az eredménye az alábbi csini lakástartozék, az adventslinie, azaz adventi vonal.
Van rajta minden, üveggömbök (átlátszó, matt, fényes), üvegszívek, üvegbogyók (weihnachtsbeere, miszerint magyal), maci csörgővel, csillagok (arany, ezüst, bronz színekben; pirosat nem mertünk, valaki beszól, hogy önkényuralom, á, inkább nem).
És amitől adventi az egész, hogy van 4 számozott üvegdísz, minden vasárnapra egy. Meggyújtani nem kell, aki jön hozzánk, megnézheti élőben. Nem szúr, nem hullik, jobb, mint a fenyő.
2013. november 19., kedd
Hangulatra szabott fények a nappalinkban
Fényárban úszik a lakás és a terasz.A teraszra kikerült a téli kivilágítás, a nappaliba pedig egy új játékszer.
3 db energiatakarékos izzó, amelyet a Philips jóvoltából iPadről, Android-os telefonról vagy a webről lehet távirányítani.
De ez még nem elég, hanem az izzóknak külön-külön lehet színt definiálni, a hangulatunknak megfelelően. Lehet olvasós fényeket beállítani, lehet belőlük láva lámpát csinálni, modellezhetjük a napfelkeltét vagy naplementét, de akár egy fénykép színvilágát is odavarázsolhatjuk a nappalinkba Csak a fényképet kell a szoftverbe feltölteni és máris megelevenednek a tengerparti nyaralásunk színei a nappaliban.
A három izzót (lámpát) egyenként is lehet szoftverrel vezérelni. Időzíteni is lehet a fel- ill. lekapcsolásukat. De akár a lakáshoz közeledve automatikusan fel is kapcsolja a szoftver a világítást.
A web-es szoftvert használva pedig távolról is vezérelhetjük lámpáinkat.
Vasárnap ez úgy nézett ki, hogy küldtem Lacinak egy sms-t, hogy kezd sötét lenni. Erre ő felkapcsolta a lámpákat 300 km távolságból. Majd mikor megírtam, hogy megyek aludni, lekapcsolta őket.
Az én személyes kedvencem a nagyon fehér fény.
A 3 izzón kívül a kezdő csomagban van egy ún. bridge - ez az eszköz vezérli a wi-fi-s izzókat. Egy bridge 50 izzóval is képes megküzdeni. Az izzókat elnevezhetjük, csoportokba rendezhetjük. A bridge hatósugara 30 m, de az izzók is képesek jeltovábbításra, ha netán a bridge-et leárnyékolná valami.Az izzók 600 lumenes, kb. 50 W-os izzónak megfelelő fényerővel rendelkeznek egyenként.
További részletek itt: http://www.meethue.com/en-DE
Tudom ajánlani az eszközt kütyümániás férjeknek vagy feleségeknek karácsonyi ajándékba.
Nagyon jó szórakozás! :-D
2013. november 17., vasárnap
500. bejegyzés, mely leginkább a bécsi karácsonyi hangulatról szól
Továbbra sem csökkent a karácsony-várós hangulatunk, melyet tegnap a bécsi városvezetés megfejelt azzal, hogy megnyitott a karácsonyi vásár (Christkindlmarkt) a Rathausnál.
A Rathaus előtti hatalmas fenyőfát idén a Steiermark-i Bruck an der Mur városa adta. A fa kb. 100 éves és 30 méter magas.
Tegnap 17:30-kor hivatalosan is felkapcsolták a kb. 1000 LED-ből álló világítását. A karácsonyfa egészen január 6-ig marad a téren.
Ez a karácsonyi vásár immáron a 20. ilyen alkalom a Rathaus előtt, úgyhogy ebből az alkalomból Angyal választást is tartanak illetve alkalmi postát is üzemeltetnek a téren.
Mi nem vettünk részt a hivatalos megnyitón, de kb. 4 óra felé kint jártunk a téren. A szokásos sokadalom fogadott bennünket, így csak a széléről szemlélődtünk.
További info itt: http://www.christkindlmarkt.at/
Tegnap nyitott még a Spittelberg-i, vásár is, de a Karlsplatz-on vagy a Maria Theresesien Platz-on találhatóak majd csak jövő héten nyitnak.
http://www.christkindlmaerkte.at/wien.html
És itt találhatók a másik lánc vásárairól információk: http://www.weihnachtsdorf.at/
A Rathaustól elsétáltunk a Stephansplatz-ra, útbaejtve a Meinl áruházat a Graben-en. Már voltunk benne korábban, de akkor még közelebb volt a Karácsony és kismillióan voltak a boltan így csak célirányos shoppingolást tudtam megejteni. Most viszont lehetett bóklászni. Hihetetlen mennyiségű külföldi áru van benne felhalmozva. Svájci bicska alakú csokik, angol karácsonyi pudding a hozzávaló szósszal, vagy 10 féle szaké, kuszkusz fűszer, szárított vargánya, Stekovics-féle chili "lekvár", angol curd-ok tucatjai, a Twinings majdnem teljes kínálata, olasz tészták és még sorolhatnám hosszú bejegyzéseken át. Én csak kapkodtam a fejem, mert csupa olyan dolgot találtam, amiről idáig azt hittem, hogy kizárólagosan csak az adott országba utazással lehet beszerezni. És most kiderült, hogy csak néhány metrómegálló választ el a kedvenc angol élelmiszereimtől.
A Graben-en meg éppen elkaptuk, amikor a karácsonyi díszkivilágítás még a földön hever. A helyükre akasztva nem néznek ki ilyen hatalmasnak. Csak viszonyításként - a kék kabátban én vagyok. :-)
Jav: a Stekovics-féle konfitür az echte osztrák termék. Szóval a Meinl-ben a rengeteg külföldi termék mellett számos magas minőségű (van ilyen kifejezés?) osztrák terméket lehet kapni. De azt hiszem, hogy ez a lényegen nem sokat változtat. Legközelebb sem fogom kevésbé kapkodni a fejemet a boltban. :-)
A Rathaus előtti hatalmas fenyőfát idén a Steiermark-i Bruck an der Mur városa adta. A fa kb. 100 éves és 30 méter magas.
Tegnap 17:30-kor hivatalosan is felkapcsolták a kb. 1000 LED-ből álló világítását. A karácsonyfa egészen január 6-ig marad a téren.
Ez a karácsonyi vásár immáron a 20. ilyen alkalom a Rathaus előtt, úgyhogy ebből az alkalomból Angyal választást is tartanak illetve alkalmi postát is üzemeltetnek a téren.
Mi nem vettünk részt a hivatalos megnyitón, de kb. 4 óra felé kint jártunk a téren. A szokásos sokadalom fogadott bennünket, így csak a széléről szemlélődtünk.
További info itt: http://www.christkindlmarkt.at/
Tegnap nyitott még a Spittelberg-i, vásár is, de a Karlsplatz-on vagy a Maria Theresesien Platz-on találhatóak majd csak jövő héten nyitnak.
http://www.christkindlmaerkte.at/wien.html
És itt találhatók a másik lánc vásárairól információk: http://www.weihnachtsdorf.at/
A Rathaustól elsétáltunk a Stephansplatz-ra, útbaejtve a Meinl áruházat a Graben-en. Már voltunk benne korábban, de akkor még közelebb volt a Karácsony és kismillióan voltak a boltan így csak célirányos shoppingolást tudtam megejteni. Most viszont lehetett bóklászni. Hihetetlen mennyiségű külföldi áru van benne felhalmozva. Svájci bicska alakú csokik, angol karácsonyi pudding a hozzávaló szósszal, vagy 10 féle szaké, kuszkusz fűszer, szárított vargánya, Stekovics-féle chili "lekvár", angol curd-ok tucatjai, a Twinings majdnem teljes kínálata, olasz tészták és még sorolhatnám hosszú bejegyzéseken át. Én csak kapkodtam a fejem, mert csupa olyan dolgot találtam, amiről idáig azt hittem, hogy kizárólagosan csak az adott országba utazással lehet beszerezni. És most kiderült, hogy csak néhány metrómegálló választ el a kedvenc angol élelmiszereimtől.
A Graben-en meg éppen elkaptuk, amikor a karácsonyi díszkivilágítás még a földön hever. A helyükre akasztva nem néznek ki ilyen hatalmasnak. Csak viszonyításként - a kék kabátban én vagyok. :-)
Jav: a Stekovics-féle konfitür az echte osztrák termék. Szóval a Meinl-ben a rengeteg külföldi termék mellett számos magas minőségű (van ilyen kifejezés?) osztrák terméket lehet kapni. De azt hiszem, hogy ez a lényegen nem sokat változtat. Legközelebb sem fogom kevésbé kapkodni a fejemet a boltban. :-)
2013. november 10., vasárnap
Idén a karácsony novemberre esik
Legalább is Lilla és az én fejemben. :-)
Még alig kezdtünk bele a novemberbe, de mi már készen vagyunk a karácsonyi ajándékok beszerzésével. Hihetetlen...
Nem szoktuk amúgy sem az utolsó pillanatra hagyni, de ilyen még nem volt.
Már megvettem a karácsonyi képeslapokat is, épp fő a kollégáknak immáron hagyományossá váló rumos almalekvár. Már egy selejtezésen is túl vagyok, mert lázas izgalommal kerestem ma a teraszra való világításunkat. Miközben nem leltem őket feneketlen felfordulást csináltam a spejzban, aminek apropóján rendet is tettem. Mondván úgyis mindjárt itt a Karácsony.
Elő akartam venni az adventi koszorút is, meg a karácsonyi dekorációt is...
Délután viszont rájöttem a fura izgatottságom és állapotom nyitjára! Karácsonyra készülünk el életem legstresszesebb projektjével a cégnél. És ez a dátum lebeg a szemem előtt. Minden nap ezt mantrázom, hogy csak Karácsonyig kell kibirni. És tudat alatt iszonyatosan tolom előre az időt, mintha ezzel közelebb kerülnénk bármihez is.
Lilla is hasonlóan lehet, mert ő meg az egyetemen hajt és nagyon várja, hogy az ünnepekre Pestre utazhasson.
Szóval mi már készen állunk a Karácsonyra.
Ui: a menüt is eldöntöttük a héten. Nooooormálisak vagyunk? :-D
Még alig kezdtünk bele a novemberbe, de mi már készen vagyunk a karácsonyi ajándékok beszerzésével. Hihetetlen...
Nem szoktuk amúgy sem az utolsó pillanatra hagyni, de ilyen még nem volt.
Már megvettem a karácsonyi képeslapokat is, épp fő a kollégáknak immáron hagyományossá váló rumos almalekvár. Már egy selejtezésen is túl vagyok, mert lázas izgalommal kerestem ma a teraszra való világításunkat. Miközben nem leltem őket feneketlen felfordulást csináltam a spejzban, aminek apropóján rendet is tettem. Mondván úgyis mindjárt itt a Karácsony.
Elő akartam venni az adventi koszorút is, meg a karácsonyi dekorációt is...
Délután viszont rájöttem a fura izgatottságom és állapotom nyitjára! Karácsonyra készülünk el életem legstresszesebb projektjével a cégnél. És ez a dátum lebeg a szemem előtt. Minden nap ezt mantrázom, hogy csak Karácsonyig kell kibirni. És tudat alatt iszonyatosan tolom előre az időt, mintha ezzel közelebb kerülnénk bármihez is.
Lilla is hasonlóan lehet, mert ő meg az egyetemen hajt és nagyon várja, hogy az ünnepekre Pestre utazhasson.
Szóval mi már készen állunk a Karácsonyra.
Ui: a menüt is eldöntöttük a héten. Nooooormálisak vagyunk? :-D
 |
| Rumos almás lekvár Karácsonyra - 2013 |
2012. december 18., kedd
Bécsi adventi vásárok avagy Christkindlmarkt
A karácsonyi készülődés természetes velejárója, hogy minden évben végigjárjuk a bécsi adventi vásárokat.
No, nem a vásárlás kedvéért, hanem a forraltborok, puncsok, étkek és a jó társaság kedvéért. Mert mindig jön valaki a hétvégeken.
Christkindlmarkt-ból pedig van egy jónéhány Bécsben. És tapasztalatból is van bőven, hiszen idén az 5. alkalom, hogy metrótávolságból közelíthetjük meg őket.
Tudom, hogy korábban kellett volna ennek a posztnak megszületnie, de akkor az idei tapasztalatokat nem tudtam volna még megosztani és hátha tervezi még valaki a hétvégén a látogatást Bécsbe.
Kezdjük a legismertebbekkel:
Rathaus - a kivilágítás és a Városháza felülmúlhatatlan sötétedés után. Meg a tömeg is. A délutáni órákban szinte csak magyar és szlovák turisták lepik el a vásárt. De úgy, hogy mozdulni sem lehet, a standokhoz odaférni meg szinte lehetetlen. Sorra állnak meg a kirándulóbuszok a tér sarkán és ontják a turistákat a térre. 8 óra felé már kicsit jobb a helyzet, mert a buszos városnézők hazamennek, de ekkor meg jönnek a szállodás turisták. Az áruválaszték nagyjából kimerül a karácsonyi díszekkel, sapkákakkal, kesztyűkkel, táskákkal, játékokkal. És mind egyforma. Nagyjából a gagyi kategória, de biztos megéri ott árulni, mert minden évben megtalálhatók ugyanazok az árusok ugyanazon a helyen.
Karlsplatz - áruválaszték szempontjából ez már "kézművesebb". Vannak érdekes holmik, de a design miatt drágák. A vásár mindig nagyon zsúfolt, de a kaja jó (nagyon finom Fladenbrot-ot lehet kapni a Steierische standon). Középen, a szökúkútban (ami természetesen épp nem működik) meg állatsimogató van, kecskékkel, csacsival, pónival. Kisgyerekkel ideális hely.
Schönbrunn - előnye, hogy a legtágasabb vásár, bár a standok mentén ez is rettenetesen zsúfolt. És rengeteg a turista. Viszont lehet kapni forraltbort fehér borból. Nagyon finom. Az áruválaszték a gagyitól a kézművesig terjed. Sok a cserépáru, de van osztrák snapszos stand is. A tér közepén meg folyamatos élőzene van, gospel kórussal, fúvósokkal, gyerek kórusokkal. És vannak melegedő szigetek hősugárzókkal. Még mindig jó hely, de mi csak inni és enni járunk ide is.
Spittelberg - tulajdonképpen ez a kedvenc helyünk, de lassan ez is átmegy turista látványosságba. A német mellett főleg angol szót lehet hallani errefelé. Itt a vásár nem egy elkerítette részen zajlik, hanem a házak között. Maga Spittelberg története is érdekes. Már az 1400-as években létezett itt település, de főleg mezőgazdasággal foglalkoztak az itt élők. Birkák és tehenek legeltek a domboldalban. 1525-ban itt alapították a közkórházat (Bürgerspital), innen ered a terület mai neve (Kórház domb). Majd török csapatok szállták meg a területet. Ekkor majdnem minden házat leromboltak. Előbb a helyiek, hogy a törököknek ne legyen mit elfoglalniuk, majd a törökök, hogy ne maradjon az itt élőknek semmi . A 18-19. században újjíáépítették a területet kétszintes aprócska belső udvaros biedermeier házakkal . Maga Napóleon is táborozott itt a csapataival 1809-ben, de ellentétben a törökökkel a házakat sértetlenül hagyták. 1850-ben a terület hivatalosan is Bécs része lett. A II. világháború után hanyatlásnak indult a városrész. Hamarosan vigalmi negyeddé váltotoztak a korábban munkások és kereskedők lakta utcák. A '70-es évekre sok ház életveszélyessé vált, a nem megfelelő szigetelés miatt a falak vizesedtek, a lakások lakhatatlanná váltak és a közbiztonság sem volt megfelelő. A városvezetés a lebontás mellett tette le a voksát. Azonban a lakosság összefogott, petíciókat nyújtottak be, tiltakozásokat szerveztek és végül meggyőzték a vezetőket, hogy lebontás helyett inkább újításák fel a területet. 1982-ben megindult a felújítás. Ma egyetemisták, művészek népesítik be a lakásokat, a földszinti üzlethelységeket pedig régiségkereskedők, éttermek, hangulatos kiskocsmák foglalták el. Karácsonykor pedig a leghangulatosabb karácsonyi vásár tölti be a szűk utcákat. A zegzugossága miatt sajnos nem tudom, hogy melyik utca pontosan melyik a térképen, de talán Laci meg tudja mondani, hogy melyik utcában található bécs legtutibb csokoládé boltja, és hogy melyik utca végén lehet mennyei zsíros-, tojáskrémes, sonkás kenyeret kapni.
Belvedere - idén ez a vásár lett a favorit nálam. Viszonylag kicsi, közepesen zsúfolt, viszont itt lehet értelmesen vásárolni. Idén, teljesen váratlanul használható ajándékra bukkantam több családtagunk számára. Van muránói üveg árus is gyönyörű ékszerekkel, minden évben megcsodáljuk. És van Sisi puncs is - piros bogyós gyümölcsös puncs vaníliával és tejszínhabbal a tetején. Finom. Mivel ez a vásár van a legközelebb hozzánk, ezért Karácsony előtti vasárnap délelőtt mindig kisétálunk ide. Idén sem lesz ez másképp.
Maria Theresien Platz - a két múzeum közötti terület. Idén nem voltunk, de itt is a kaját emelném ki, mint vonzerőt.
Altes AKH - bóvli árusok, jó kaja, különösebb látnivaló nincs.
A legújabb vásár a Prater bejáratánál nyílt idén. Mi még nem voltunk, de a helyiek szerint semmi különleges nincs, csak forraltborozni érdemes oda kimenni.
Természetesen ezeken kívül még számos kisebb helyi vásár található Bécsben.
A vásárokhoz pedig térkép és részletes tájékoztató itt található: http://www.christkindlmarkt.at/
No, nem a vásárlás kedvéért, hanem a forraltborok, puncsok, étkek és a jó társaság kedvéért. Mert mindig jön valaki a hétvégeken.
Christkindlmarkt-ból pedig van egy jónéhány Bécsben. És tapasztalatból is van bőven, hiszen idén az 5. alkalom, hogy metrótávolságból közelíthetjük meg őket.
Tudom, hogy korábban kellett volna ennek a posztnak megszületnie, de akkor az idei tapasztalatokat nem tudtam volna még megosztani és hátha tervezi még valaki a hétvégén a látogatást Bécsbe.
Kezdjük a legismertebbekkel:
Rathaus - a kivilágítás és a Városháza felülmúlhatatlan sötétedés után. Meg a tömeg is. A délutáni órákban szinte csak magyar és szlovák turisták lepik el a vásárt. De úgy, hogy mozdulni sem lehet, a standokhoz odaférni meg szinte lehetetlen. Sorra állnak meg a kirándulóbuszok a tér sarkán és ontják a turistákat a térre. 8 óra felé már kicsit jobb a helyzet, mert a buszos városnézők hazamennek, de ekkor meg jönnek a szállodás turisták. Az áruválaszték nagyjából kimerül a karácsonyi díszekkel, sapkákakkal, kesztyűkkel, táskákkal, játékokkal. És mind egyforma. Nagyjából a gagyi kategória, de biztos megéri ott árulni, mert minden évben megtalálhatók ugyanazok az árusok ugyanazon a helyen.Karlsplatz - áruválaszték szempontjából ez már "kézművesebb". Vannak érdekes holmik, de a design miatt drágák. A vásár mindig nagyon zsúfolt, de a kaja jó (nagyon finom Fladenbrot-ot lehet kapni a Steierische standon). Középen, a szökúkútban (ami természetesen épp nem működik) meg állatsimogató van, kecskékkel, csacsival, pónival. Kisgyerekkel ideális hely.
Schönbrunn - előnye, hogy a legtágasabb vásár, bár a standok mentén ez is rettenetesen zsúfolt. És rengeteg a turista. Viszont lehet kapni forraltbort fehér borból. Nagyon finom. Az áruválaszték a gagyitól a kézművesig terjed. Sok a cserépáru, de van osztrák snapszos stand is. A tér közepén meg folyamatos élőzene van, gospel kórussal, fúvósokkal, gyerek kórusokkal. És vannak melegedő szigetek hősugárzókkal. Még mindig jó hely, de mi csak inni és enni járunk ide is.
Spittelberg - tulajdonképpen ez a kedvenc helyünk, de lassan ez is átmegy turista látványosságba. A német mellett főleg angol szót lehet hallani errefelé. Itt a vásár nem egy elkerítette részen zajlik, hanem a házak között. Maga Spittelberg története is érdekes. Már az 1400-as években létezett itt település, de főleg mezőgazdasággal foglalkoztak az itt élők. Birkák és tehenek legeltek a domboldalban. 1525-ban itt alapították a közkórházat (Bürgerspital), innen ered a terület mai neve (Kórház domb). Majd török csapatok szállták meg a területet. Ekkor majdnem minden házat leromboltak. Előbb a helyiek, hogy a törököknek ne legyen mit elfoglalniuk, majd a törökök, hogy ne maradjon az itt élőknek semmi . A 18-19. században újjíáépítették a területet kétszintes aprócska belső udvaros biedermeier házakkal . Maga Napóleon is táborozott itt a csapataival 1809-ben, de ellentétben a törökökkel a házakat sértetlenül hagyták. 1850-ben a terület hivatalosan is Bécs része lett. A II. világháború után hanyatlásnak indult a városrész. Hamarosan vigalmi negyeddé váltotoztak a korábban munkások és kereskedők lakta utcák. A '70-es évekre sok ház életveszélyessé vált, a nem megfelelő szigetelés miatt a falak vizesedtek, a lakások lakhatatlanná váltak és a közbiztonság sem volt megfelelő. A városvezetés a lebontás mellett tette le a voksát. Azonban a lakosság összefogott, petíciókat nyújtottak be, tiltakozásokat szerveztek és végül meggyőzték a vezetőket, hogy lebontás helyett inkább újításák fel a területet. 1982-ben megindult a felújítás. Ma egyetemisták, művészek népesítik be a lakásokat, a földszinti üzlethelységeket pedig régiségkereskedők, éttermek, hangulatos kiskocsmák foglalták el. Karácsonykor pedig a leghangulatosabb karácsonyi vásár tölti be a szűk utcákat. A zegzugossága miatt sajnos nem tudom, hogy melyik utca pontosan melyik a térképen, de talán Laci meg tudja mondani, hogy melyik utcában található bécs legtutibb csokoládé boltja, és hogy melyik utca végén lehet mennyei zsíros-, tojáskrémes, sonkás kenyeret kapni.
Belvedere - idén ez a vásár lett a favorit nálam. Viszonylag kicsi, közepesen zsúfolt, viszont itt lehet értelmesen vásárolni. Idén, teljesen váratlanul használható ajándékra bukkantam több családtagunk számára. Van muránói üveg árus is gyönyörű ékszerekkel, minden évben megcsodáljuk. És van Sisi puncs is - piros bogyós gyümölcsös puncs vaníliával és tejszínhabbal a tetején. Finom. Mivel ez a vásár van a legközelebb hozzánk, ezért Karácsony előtti vasárnap délelőtt mindig kisétálunk ide. Idén sem lesz ez másképp.Maria Theresien Platz - a két múzeum közötti terület. Idén nem voltunk, de itt is a kaját emelném ki, mint vonzerőt.
Altes AKH - bóvli árusok, jó kaja, különösebb látnivaló nincs.
A legújabb vásár a Prater bejáratánál nyílt idén. Mi még nem voltunk, de a helyiek szerint semmi különleges nincs, csak forraltborozni érdemes oda kimenni.
Természetesen ezeken kívül még számos kisebb helyi vásár található Bécsben.
A vásárokhoz pedig térkép és részletes tájékoztató itt található: http://www.christkindlmarkt.at/
2012. november 24., szombat
Karácsonyi fények
A paradicsomok megüresedett helye a teraszon ma fénnyel telt meg.
Történt ugyanis, hogy elkezdtük a karácsonyi hangolódást. Mert az jó. És mert az annyira trendi manapság.
Meg idén adventi koszorút is szerettem volna tenni az ebédlőasztalunk közepére. A nagy keresgélés közepette rábukkantunk a karácsonyi izzósoros részlegre. Nem kellett volna...
Mert eszembe jutott, hogy még a nyáron megtárgyaltuk, hogy a teraszra lehet majd izzósort tenni Karácsonyra, mert van kinti konnektor meg hely is. Sőt, a lányok még házfalon felkapaszkodó Télapót is akartak. (Egyelőre az még nincs.)
Történt ugyanis, hogy elkezdtük a karácsonyi hangolódást. Mert az jó. És mert az annyira trendi manapság.
Szóval elmentünk a Bauhaus-ba karácsonyi ajtódekorációért. Mert nálunk még mindig a húsvéti "Welcome" nyuszi lógott kint, pedig már a szomszéd is kitette a saját koszorúját. Így mi sem maradhattunk le.
Meg idén adventi koszorút is szerettem volna tenni az ebédlőasztalunk közepére. A nagy keresgélés közepette rábukkantunk a karácsonyi izzósoros részlegre. Nem kellett volna...
Mert eszembe jutott, hogy még a nyáron megtárgyaltuk, hogy a teraszra lehet majd izzósort tenni Karácsonyra, mert van kinti konnektor meg hely is. Sőt, a lányok még házfalon felkapaszkodó Télapót is akartak. (Egyelőre az még nincs.)
Hosszas válogatás és gondos döntés után egy kék bogyós (a paradicsomok emlékére) és egy fehér lecsüngős izzósort vettünk. Hát, mit ne mondjak, nem volt olcsó beruházás, de megérte, mert nagyon szép lett. Életünk első külső dekorációja. Nagyon boldog voltam, amikor Laci felszerelte őket.
Éljen a karácsonyi készülődés. :-)
Ui: az adventi koszorúnk alatti poháralátétek közül vajon melyik kié?
2011. december 20., kedd
Karácsonyi lekvár
Idén szombat hajnalban megálmodtam, hogy én lekvárt fogok adni. Általam készítettet. Összeszedtük az összes kisméretű üveget és indulhatott a befőzés. Összesen 9 db üveget kellett megtölteni. Milyen szerencse, hogy az utóbbi években kifejezetten a kis méretű üvegeket teszem csak el sk. befőzési célokra. :-)
Szombat este a boszorkánykonyhában készült epres ananász, vaniliás banános és fahéjas almás lekvár. Tegnap ki is osztottam őket, mindenki nagyon örült az ajándékának. Összeszámoltuk, a lekvárok anyagköltsége 13 EUR volt. Megérte.
Ui2: javítva (perger).
2011. december 18., vasárnap
És megint hangulatba jövünk
Rég nem írtam. A számos ok között az egyik legnagyobb ok a munka, a kisebbik pedig az, hogy a múlt heti hosszú hétvégét Prágában töltöttük. Erről majd később írok.
A rengeteg munka mellett idén valahogy eltörpült a Karácsony. Mint ahogyan annyian panaszkodnak mostanában, nekünk sincs karácsonyi hangulatunk. Talán az időjárás is teszi a közel +8 fokjával. De tegnap nagyon keményen dolgoztunk a hangulatba jövésen. Belefogtunk a karácsonyi készülődésbe. Túl vagyunk egy nagybevásárláson, fél nagytakarításon, némi dekoráláson. Megvettük a fát is, lent áll az udvar sarkában, reméljük ott is marad 24-ig.
Tegnap hajnalban kitaláltam, hogy idén a kollégáimnak házi készítésű lekvárt fogok adni. Mind a kilencnek. Így még az este készült egy ananászos-eper, egy fahéjas alma és egy vaniliás banános lekvár. Mind nagyon-nagyon finom lett! Olyannyira, hogy a héten lehet, hogy lesz még egy kör belőlük más karácsonyi célszemélyek részére is. :-)
A tegnapi napra azért jutott egy kis izgalom is. Az IKEA-ban az ebéd kifizetése közben felfedeztem, hogy nincs meg a bécsi bankkártyám. Egy másik kártya kisegített bennünket, de azért egy pillanatra kivert a víz. Gyorsan végiggondoltam, hogy lehet a kártya. Csakis a Tchibo boltban. Ott vásároltunk utoljára. Na, elő egy okostelefon, bolt telefonszáma kikeres. Lilla felhívta a boltot. A hölgy megígérte, hogy utánanéz a kártyának, hívjuk 30 perc múlva. Így is tettünk, mire sietve közölte, hogy megvan a kártya, majd le is tette. Mi befejeztük a vásárlást, merugye, ha már egyszer ugye kiatóztunk addig, akkor nem térhetünk haza üres kézzel, holmi elveszett kártya miatt. Ezért van az embernek több kártyája. :-)
Szóval visszautóztunk a Tchibo üzlethez. Az eladó beletúrt a fiókba több tucat kártya közé, majd kihúzta a kék Erste-s kártyám. Közben megkérdezte a nevem, majd átnyújtotta a kártyát, hogy "Ez az?". Ennyi. Semmi papírmunka, semmi önigazolás. Semmi az égvilágon. Majd a nap folytathatódott ugyanúgy, ahogyan egy Karácsony előtti átlagos szombat. Ilyenkor nagyon örülök, hogy Bécsben élünk.
Ui: hozzáteszem, hogy a bakkártáymat az égadta világon semmire sem lehet használni PIN kód nélkül, ezért nem is gondolkodtam az azonnali letiltatáson. Különben is, ez itt más világ, mint ahogyan be is igazolódott.
A rengeteg munka mellett idén valahogy eltörpült a Karácsony. Mint ahogyan annyian panaszkodnak mostanában, nekünk sincs karácsonyi hangulatunk. Talán az időjárás is teszi a közel +8 fokjával. De tegnap nagyon keményen dolgoztunk a hangulatba jövésen. Belefogtunk a karácsonyi készülődésbe. Túl vagyunk egy nagybevásárláson, fél nagytakarításon, némi dekoráláson. Megvettük a fát is, lent áll az udvar sarkában, reméljük ott is marad 24-ig.
Tegnap hajnalban kitaláltam, hogy idén a kollégáimnak házi készítésű lekvárt fogok adni. Mind a kilencnek. Így még az este készült egy ananászos-eper, egy fahéjas alma és egy vaniliás banános lekvár. Mind nagyon-nagyon finom lett! Olyannyira, hogy a héten lehet, hogy lesz még egy kör belőlük más karácsonyi célszemélyek részére is. :-)
A tegnapi napra azért jutott egy kis izgalom is. Az IKEA-ban az ebéd kifizetése közben felfedeztem, hogy nincs meg a bécsi bankkártyám. Egy másik kártya kisegített bennünket, de azért egy pillanatra kivert a víz. Gyorsan végiggondoltam, hogy lehet a kártya. Csakis a Tchibo boltban. Ott vásároltunk utoljára. Na, elő egy okostelefon, bolt telefonszáma kikeres. Lilla felhívta a boltot. A hölgy megígérte, hogy utánanéz a kártyának, hívjuk 30 perc múlva. Így is tettünk, mire sietve közölte, hogy megvan a kártya, majd le is tette. Mi befejeztük a vásárlást, merugye, ha már egyszer ugye kiatóztunk addig, akkor nem térhetünk haza üres kézzel, holmi elveszett kártya miatt. Ezért van az embernek több kártyája. :-)
Szóval visszautóztunk a Tchibo üzlethez. Az eladó beletúrt a fiókba több tucat kártya közé, majd kihúzta a kék Erste-s kártyám. Közben megkérdezte a nevem, majd átnyújtotta a kártyát, hogy "Ez az?". Ennyi. Semmi papírmunka, semmi önigazolás. Semmi az égvilágon. Majd a nap folytathatódott ugyanúgy, ahogyan egy Karácsony előtti átlagos szombat. Ilyenkor nagyon örülök, hogy Bécsben élünk.
Ui: hozzáteszem, hogy a bakkártáymat az égadta világon semmire sem lehet használni PIN kód nélkül, ezért nem is gondolkodtam az azonnali letiltatáson. Különben is, ez itt más világ, mint ahogyan be is igazolódott.
2011. november 16., szerda
Christkindlmarkt - Rathaus
Tegnap este anyukámat kivittük a Rathaus-hoz a vásárba puncsot inni, ezzel meg is kezdtük az idei karácsonyi vásár bejárást.
Egyébként jó döntés volt, mert hétközben egészen jól bejárható a vásár, nem volt lökdösődés a puncsos standoknál sem és magyar szót sem hallottunk.
Idén már 2,5 EUR a bögrék betétdíja és maga az innivaló 2,5 és 3,5 EUR között mozog. Szóval nem árt, ha az ember fia, s lánya rendesen el van eresztve pénzzel, még ha a végén vissza is kap belőle jócskán. :-D
Egyébként jó döntés volt, mert hétközben egészen jól bejárható a vásár, nem volt lökdösődés a puncsos standoknál sem és magyar szót sem hallottunk.
Idén már 2,5 EUR a bögrék betétdíja és maga az innivaló 2,5 és 3,5 EUR között mozog. Szóval nem árt, ha az ember fia, s lánya rendesen el van eresztve pénzzel, még ha a végén vissza is kap belőle jócskán. :-D
2011. november 4., péntek
Christkindlmarkt
Már csak 50 nap van Karácsonyig. :-)
Bécsben megindult a készülődés ezerrel.
Már áll a karácsonyfa a Rathaus előtt. 29 méter magas és majd' 5 tonnát nyom.
1959 óta minden évben más-más tartomány küldi a legszebb fáját Bécsbe. Az idei fa Burgenlandból Rudersdorfból (Bezirk Jennersdorf) érkezett. November 12-ig kell elkészülni a díszítéssel, ugyanis ekkor nyílik a hagyományos karácsonyi vásár (Christkindlmarkt) a Rathaus előtt.
A többi vásár kicsit később nyit, a Spittelberg-i 17-től, a Freyung-i, Belvedere-i 18-tól, a Schönbrunn-i majd csak november 19-től várja a látogatókat.
További részletek itt: http://www.christkindlmaerkte.at/wien.html
Bécsben megindult a készülődés ezerrel.
Már áll a karácsonyfa a Rathaus előtt. 29 méter magas és majd' 5 tonnát nyom.
1959 óta minden évben más-más tartomány küldi a legszebb fáját Bécsbe. Az idei fa Burgenlandból Rudersdorfból (Bezirk Jennersdorf) érkezett. November 12-ig kell elkészülni a díszítéssel, ugyanis ekkor nyílik a hagyományos karácsonyi vásár (Christkindlmarkt) a Rathaus előtt.
A többi vásár kicsit később nyit, a Spittelberg-i 17-től, a Freyung-i, Belvedere-i 18-tól, a Schönbrunn-i majd csak november 19-től várja a látogatókat.
További részletek itt: http://www.christkindlmaerkte.at/wien.html
2011. január 6., csütörtök
Mi legyen a lebontott karácsonyfával?
Bécs jól szervezett város. Ahogyan a szorgos kezek eltakarítják azonnal a szilveszteri szemetet vagy egy össznépi tobzódás során keletkezett hulladékot, így a használt karácsonyfák gyűjtése is szervezett. Meghatározott helyeken gyűjtik január 6. és 16. között a lebontott, hulló levelű fákat. Az interneten megtalálható, hogy hová lehet vinni a feleslegessé vált fákat, nem bízzák a lakosságra a gyújtőhelyek kialakítását. Még online térkép is segít a legközelebbi lerakóhely kiválasztásában.
http://www.wien.gv.at/umwelt/ma48/sauberestadt/christbaumsammlung/index.html
http://www.wien.gv.at/umwelt/ma48/sauberestadt/christbaumsammlung/index.html
2010. december 26., vasárnap
Karácsony 2010
És igen, lassan véget ér a Karácsony.v2010 is, melyet ezennel sikeresnek minősítek. :-)
23-án még beszereztük a maradék ajándékot, letudtuk a titkos fenyőfa projektet, megvettük az ünnepi vacsorához szükséges maradék alkatrészeket.
24-én délelőtt a lányokat sikerült meglepni a fenyőfával. Lacit leküldtem a boltba, miközben felhozta a fát az autó csomagtartójából. Becsengetett és rohant egy emeletet. Nórit küldtem ajtót nyitni, mert én látványosan nem tudtam elengedni az ünnepi pulykát, amelyet Lilla épp töltött.
Nóri kétkedőn hozta a fát, hogy
- Ez a miénk?
Mire én:
- Hát én nem tudom... Hol találtad?
- Az ajtónk előtt.
- Akkor biztos a miénk.
- Ti vettetek fáááát?
- Én nem tudom.
- Laci vette?
- ...
Indul az ajtó felé. Kiabálok utána:
- Hová mész?
- Visszaviszem a fát, mert a néni felmos, hátha a szomszéd fáját a mi ajtónk elé tette ideiglenesen. Megkérdezem.
Na, itt robbant ki belőlem a nevetés a komoly és kétkedő arcát látva és mondtam, hogy valóban miénk a fa. Volt nagy örömködés. :-)
Ha valaki most nagyon furcsálná a dolgot, annak elárulom, hogy tavaly nem volt fánk, mert úgy döntöttünk, hogy egy este miatt nem állítunk fát. De idén a Szilvesztert Bécsben töltjük, ráadásul tavaly nagyon hiányzott a fa, így idén vettünk egy csinos kis példányt, ami végül nem is lett olyan kicsi. :-)
Délután fél 4-re elkészült az amerikai töltött pulykánk (receptet felteszem később), Lilla csinált még hawaii tekercseket és bólét. Mint kiderült, minden fogásban volt valamilyen alkohol. A bóléban ugye 3-féle is, a pulykához vörösborban párolt aszaltszilva volt, a hawaii tekercshez pedig fehérboros ananász mártás járt. Sőt, a bejgliben is valódi rum volt. Szóval el lehet képzelni a vacsora végén a hangulatunkat... :-)
Vacsora után még megpróbáltunk Lacival templomot látogatni, de szinte mind az összes zárva volt (kivéve a Keplerplatzon található St. Johann templomot). Pedig még a Karlsplatz-ra is bementünk, ahonnan bánatunkban még átsétáltunk a Stephanskirche-hez, de mindegyik zárva volt. Kicsit értetlenül álltunk a dolog előtt, máig nem tudtuk megfejteni, hogy miért.
25-én reggel a szállingózó hóesésben szerencsésen hazaérkeztünk Pestre, hogy mindenféle családi ünneplésnek eleget tegyünk és kicseréljük ajándékainkat is.
Idén megkaptam a jövendőbeli farmom legfontosabb kellékét, igaz egyelőre csak modell méretben, egy piros Lego traktort. :-)
A legnagyobb tanulság azonban az volt, hogy a Bécsből az ajándékokat a Karácsony előtti utolsó látogatásunk során haza kell hozni, mert idén nagyon szűkösen fértünk el az autóban a rengeteg ajándéktól.
Mindenkinek szép Karácsony estét és jó pihenést az újévi buliig!
23-án még beszereztük a maradék ajándékot, letudtuk a titkos fenyőfa projektet, megvettük az ünnepi vacsorához szükséges maradék alkatrészeket.
24-én délelőtt a lányokat sikerült meglepni a fenyőfával. Lacit leküldtem a boltba, miközben felhozta a fát az autó csomagtartójából. Becsengetett és rohant egy emeletet. Nórit küldtem ajtót nyitni, mert én látványosan nem tudtam elengedni az ünnepi pulykát, amelyet Lilla épp töltött.Nóri kétkedőn hozta a fát, hogy
- Ez a miénk?
Mire én:
- Hát én nem tudom... Hol találtad?
- Az ajtónk előtt.
- Akkor biztos a miénk.
- Ti vettetek fáááát?
- Én nem tudom.
- Laci vette?
- ...
Indul az ajtó felé. Kiabálok utána:
- Hová mész?
- Visszaviszem a fát, mert a néni felmos, hátha a szomszéd fáját a mi ajtónk elé tette ideiglenesen. Megkérdezem.
Na, itt robbant ki belőlem a nevetés a komoly és kétkedő arcát látva és mondtam, hogy valóban miénk a fa. Volt nagy örömködés. :-)
Ha valaki most nagyon furcsálná a dolgot, annak elárulom, hogy tavaly nem volt fánk, mert úgy döntöttünk, hogy egy este miatt nem állítunk fát. De idén a Szilvesztert Bécsben töltjük, ráadásul tavaly nagyon hiányzott a fa, így idén vettünk egy csinos kis példányt, ami végül nem is lett olyan kicsi. :-)
Délután fél 4-re elkészült az amerikai töltött pulykánk (receptet felteszem később), Lilla csinált még hawaii tekercseket és bólét. Mint kiderült, minden fogásban volt valamilyen alkohol. A bóléban ugye 3-féle is, a pulykához vörösborban párolt aszaltszilva volt, a hawaii tekercshez pedig fehérboros ananász mártás járt. Sőt, a bejgliben is valódi rum volt. Szóval el lehet képzelni a vacsora végén a hangulatunkat... :-)Vacsora után még megpróbáltunk Lacival templomot látogatni, de szinte mind az összes zárva volt (kivéve a Keplerplatzon található St. Johann templomot). Pedig még a Karlsplatz-ra is bementünk, ahonnan bánatunkban még átsétáltunk a Stephanskirche-hez, de mindegyik zárva volt. Kicsit értetlenül álltunk a dolog előtt, máig nem tudtuk megfejteni, hogy miért.
25-én reggel a szállingózó hóesésben szerencsésen hazaérkeztünk Pestre, hogy mindenféle családi ünneplésnek eleget tegyünk és kicseréljük ajándékainkat is.
Idén megkaptam a jövendőbeli farmom legfontosabb kellékét, igaz egyelőre csak modell méretben, egy piros Lego traktort. :-)
A legnagyobb tanulság azonban az volt, hogy a Bécsből az ajándékokat a Karácsony előtti utolsó látogatásunk során haza kell hozni, mert idén nagyon szűkösen fértünk el az autóban a rengeteg ajándéktól.
Mindenkinek szép Karácsony estét és jó pihenést az újévi buliig!
2010. december 20., hétfő
Karácsonyi készülődés
Idén kifejezetten jól állok a Karácsonnyal. Az ajándékok 98%-a megvan, sőt mind becsomagolva áll a nappali sarkában. :-)
Sütik közül már csak a bejgli hiányzik, de az is meglesz hamarosan.
A karácsonyi pulykánk már a melyhűtőben figyel, 4,5 kg. Várja, hogy Hálaadás-napi pulyka lehessen belőle a karácsonyi vacsoránkon. :-)
Lilla idén úgy döntött, hogy házi készítésű süteményeket ajándékoz az osztálytársainak ajándékba. Vettünk hozzá szép karácsonyi sütis dobozokat. Díjaztam a költségkímélő megoldását, viszont kicsit alulbecsülte a készítéssel járó időt, így be kellett segítenem a süti sütésbe.4-féle süti lett, 2-féle Csodacsillag alias NASA süti (az egyik lekváros, a másik lekváros-marcipános), 2-féle mézes (diós és dió nélküli) és valami mézes puszedli féle, csokival leöntve.
A sima mézeseket dekoráltuk is, de a dekorálás közben a felnőttek fantáziája kicsit elszállt, készült egy naturalista angyal is. Na, azt nem adjuk ajándékba. :-) És elkészült Rudolf, the Red Nose Reindeer is. :-)A naturalista angyal megtalálóinak egy mézes sütit küldünk jutalmul.
2010. január 9., szombat
Narancsleves habgaluskával
És íme a másik elmaradhatatlan karácsonyi kedvenc.
Hozzávalók:
- 4-6 narancs
- narancslé
- porcukor
- 4 dl joghurt
- 6 db tojás fehérje
Két narancs héját lereszeljük (csak vékonyan, mert a fehér rész keserű ízt ad), a narancsokat kifacsarjuk majd a reszelt héjra öntjük. 4-5 dl lére lesz szükségünk. Az eredeti receptben bolti narancslével higítja, de én inkább a friss narancslevet preferálom. Porcukrot annyit adunk hozzá, hogy kellemes ízű legyen. Robotgéppel összekeverem, majd hozzáöntöm a joghurtot és még azzal is keverem. Hűtőbe teszem.
A hat tojás fehérjéből kevés cukorral kemény habot verek és forrásban lévő vízbe kiszaggatom őket.
Tálaláskor a galuskákat szedem ki először, majd nyakonöntöm a "levessel".
A fenti mennyiség 4 személy részére éppen elég. :-) Nekünk még eddig soha nem maradt egy csepp sem.
A "levest" előző este szoktam elkészíteni, hogy jól lehűljön.
Hozzávalók:
- 4-6 narancs
- narancslé
- porcukor
- 4 dl joghurt
- 6 db tojás fehérje
Két narancs héját lereszeljük (csak vékonyan, mert a fehér rész keserű ízt ad), a narancsokat kifacsarjuk majd a reszelt héjra öntjük. 4-5 dl lére lesz szükségünk. Az eredeti receptben bolti narancslével higítja, de én inkább a friss narancslevet preferálom. Porcukrot annyit adunk hozzá, hogy kellemes ízű legyen. Robotgéppel összekeverem, majd hozzáöntöm a joghurtot és még azzal is keverem. Hűtőbe teszem.
A hat tojás fehérjéből kevés cukorral kemény habot verek és forrásban lévő vízbe kiszaggatom őket.
Tálaláskor a galuskákat szedem ki először, majd nyakonöntöm a "levessel".
A fenti mennyiség 4 személy részére éppen elég. :-) Nekünk még eddig soha nem maradt egy csepp sem.
A "levest" előző este szoktam elkészíteni, hogy jól lehűljön.
2009. december 23., szerda
Karácsonyi hangulat
Legnagyobb megdöbbenésemre már szeptemberben megkezdődik a Karácsonyra hangolódás. A boltok polcain megjelennek a karácsonyi sütemények hatalmas mennyiségben. Nagyon érdekes érzés rövidnadrágban, papucsban a karácsonyi édességek között ténferegni...
November közepével, végével pedig megnyitnak a karácsonyi vásárok, a Christkindlmarkt-ok. Ebből aztán bőven jut a város minden pontjára. Mi is jártunk az elmúlt két télen számos vásárban. Legismertebb a Rathaus-nál lévő vásár. Na, azt nem igazán kedveljük, mert amolyan turista látványosság és meg sem lehet mozdulni a sok magyar kirándulótól.
A másik nagy és gyönyörű hely Schönbrunn-ban van. A kastély előtti park nagy részét elfoglalja a vásár. Közepén kivilágított hatalmas karácsonyfa áll és folyamatos programok mennek a tövében. Profi és amatőr énekesek, együttesek váltogatják egymást. Azért szeretjük ezt a helyet, mert az óriási számú látogató ellenére mindig van hely az evés-iváshoz az árusokkal szegélyezett kör belsejében. Ha elegünk van a tömegből, akkor elég csak néhányat lépni és máris levegőhöz juthatunk.
Legnagyobb kedvencünk azonban a Spittelberg, a néhány hangulatos, ódon utca a Belvárosban. Egyik helyre sem a vásárlás kedvéért járunk, hanem magáért a hangulatért, a forraltborért, a zsíroskenyérért. Idén a punsch-ok nem jöttek be annyira, nem voltak elég erősek...
Tavaly voltunk az Altes AKH-nál lévő vásárban is. Mindkét évben jártunk a Belveder-nél lévő Weihnachtsdorf-ban is a fényképezés kedvéért. Meg hogy kipróbáljuk vajon nappali világosságban is olyan jó-e forraltbort inni. Jó volt. És az idei a mínusz 9 fokban jól is jött. :-)
Van a Karslplatz-on is karácsonyi forgatag, de az talán az a legzsúfoltabb. Idén nem is voltunk ott. Tavaly folyton attól féltem, hogy elveszítjük egymást. Többet koncentráltunk a család egyben tartására, mint a helyre magára.
A bécsi Szenteste azonban pontosan olyan mint az otthoni. Miattunk.
Az idei karácsonyi menü: narancsleves habgaluskával, hal és csirke sörtésztában, mandulás krumpligolyók, Sacher-torta, zserbó szelet és hókifli és pezsgő.
November közepével, végével pedig megnyitnak a karácsonyi vásárok, a Christkindlmarkt-ok. Ebből aztán bőven jut a város minden pontjára. Mi is jártunk az elmúlt két télen számos vásárban. Legismertebb a Rathaus-nál lévő vásár. Na, azt nem igazán kedveljük, mert amolyan turista látványosság és meg sem lehet mozdulni a sok magyar kirándulótól.
A másik nagy és gyönyörű hely Schönbrunn-ban van. A kastély előtti park nagy részét elfoglalja a vásár. Közepén kivilágított hatalmas karácsonyfa áll és folyamatos programok mennek a tövében. Profi és amatőr énekesek, együttesek váltogatják egymást. Azért szeretjük ezt a helyet, mert az óriási számú látogató ellenére mindig van hely az evés-iváshoz az árusokkal szegélyezett kör belsejében. Ha elegünk van a tömegből, akkor elég csak néhányat lépni és máris levegőhöz juthatunk.
Legnagyobb kedvencünk azonban a Spittelberg, a néhány hangulatos, ódon utca a Belvárosban. Egyik helyre sem a vásárlás kedvéért járunk, hanem magáért a hangulatért, a forraltborért, a zsíroskenyérért. Idén a punsch-ok nem jöttek be annyira, nem voltak elég erősek...
Tavaly voltunk az Altes AKH-nál lévő vásárban is. Mindkét évben jártunk a Belveder-nél lévő Weihnachtsdorf-ban is a fényképezés kedvéért. Meg hogy kipróbáljuk vajon nappali világosságban is olyan jó-e forraltbort inni. Jó volt. És az idei a mínusz 9 fokban jól is jött. :-)Van a Karslplatz-on is karácsonyi forgatag, de az talán az a legzsúfoltabb. Idén nem is voltunk ott. Tavaly folyton attól féltem, hogy elveszítjük egymást. Többet koncentráltunk a család egyben tartására, mint a helyre magára.
A bécsi Szenteste azonban pontosan olyan mint az otthoni. Miattunk.
Az idei karácsonyi menü: narancsleves habgaluskával, hal és csirke sörtésztában, mandulás krumpligolyók, Sacher-torta, zserbó szelet és hókifli és pezsgő.
Képeslapok
Tegnap postára adtuk a karácsonyi lapokat. Nálunk családi hagyomány, hogy képeslapot küldünk Karácsonyra és Húsvétra.
Tavaly elmaradt részemről, de idén sikerült néhány klassz lapot beszerezni. A legtöbbjén még aranyos kis versike is olvasható.
Íme néhány ízelítőül:
Tavaly elmaradt részemről, de idén sikerült néhány klassz lapot beszerezni. A legtöbbjén még aranyos kis versike is olvasható.
Íme néhány ízelítőül:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)