Daisypath Anniversary tickers
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mesterember. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mesterember. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 4., hétfő

Ismét itt vagyunk

Lássuk csak, lássuk csak.
Elmaradtam egy kicsit. Mert csak munka, munka, munka és még több munka. Meg megszokás. 5 év után megszoktunk itt. Már nem tűnnek fel annyira dolgok, a szemem és elmém is kevésbé nyitott. Éljük a dolgos hétköznapokat és dologtalan hétvégéket. Mivel a munka kifáraszt, leginkább csak pihenünk. Illetve próbáljuk a háztartást szinten tartani.
De azért nézzünk egy kicsit vissza áprilisig.
Kezdjük a kerttel:
A virágoskert ismét gyönyörű lett. Nőtt egy kóbor futó paradicsom tő a kert sarkában. Magról. Meghagytam. Nem kellett volna. Szeptember közepén kb. 3 m magas volt és beborította a fél kertet. Legközelebb egy tő sem maradhat. :-)
A bokros paradicsomok kevésbé lettek sikeresek. Nőtt rajtuk néhány szem, de csak egyszer termettek. Szóval jövőre nem lesz paradicsom a kertben. Kipróbáltam, végül is sikeres lett mindkét projekt, de tartósan nincs rá szükségünk.
Megvettem a padlólapokat is. Csúúúúúcs lett!
És elkészült a lehajtható asztal is a teraszra. Számtalanszor ebédeltünk ill. vacsoráztunk kint. Nagyon bevált. Az eljárás alapját az én ötletem képezte. Én szereztem be hozzá az alapanyagokat, de a megvalósítást Gézára, a Bécsi Ezermesterre bíztam. Ezúton is hálás köszönet neki, hogy a tűző napon képes volt a teraszon hanyatt fekve asztalt csavarozni a falra.
És néhány hete leszereltem az összes balkonládát, mert a fal alatti részt a ládák teljesen elárnyékolták, alig kapott napsütést, a növények nem igazán növekednek benne, pedig mind szereti az árnyékos helyet. De azt hiszem, hogy ez a sötétség még nekik is sok volt. Most világosabb és tágasabb lett a terasz, bár így meg kevesebb növény lehet benne. De valamit valamiért. :-D

Vettem biciklit. Nórinak is meg nekem.

Volt népszavazás Bécsben és választás Ausztriában. A "vörösök" nyertek, bár a szélsőjobb erősödik rendesen. Ez itt nem egy politikai blog, úgyhogy nem is írok erről többet.

A GIS keze minket is elért. A nyáron nálunk jártak látogatóban. Megmutattuk, hogy nincs TV-nk, majd rákérdeztek az internetre. Természetesen nem mondtunk "nem"-et. Így 8 EUR-t kell havonta fizetnünk. Hát, fizetjük. :-)

Vettünk sarokgarnitúrát végre. December közepén szállítják. Addigra lehet, hogy lesz TV-nk is. 5 és fél év után. Merhogy minek a kanapé, ha nincs mit nézni róla. :-D Már nagyon várjuk. Ezzel elnyeri végleges formáját a lakásunk.

Lillának lett mini akváriuma mini garnélákkal, de ez nem lett olyan szerencsés projekt, mint a paradicsom termesztés. Összesen volt vagy 30 db garnélája (két vásárlással), de ebből ma már egy sem él. Most az akvárium csak magában működik. Még szerencse, hogy mindössze csak 20 literes. Talán veszünk bele kis halakat később, de most egyelőre csak úgy van és Lilla emésztgeti a kudarcot. Pedig minden felszerelést beszerzett hozzá. Még CO2 pumpája is van. Amit persze ő nem mer egyedül összeszerelni. Én kellek a patron becsavarásához. Az első patronnál úgy megijedt, hogy simán végignézte, ahogy kiszökik az összes gáz belőle. :-D

Kiterjesztettem a kertemet a földszintre is. Az történt ugyanis, hogy kiderült, hogy az elődünk is ős-kertész volt és hagyott lent a belső udvaron egy csomó cserepet fákkal, növényekkel. Minket senki nem informált, hogy az a mi hagyatékunk, rendelkezzünk vele. Tavaly nyáron csak néztem, hogy a növények elgazosodnak, a fák kiszáradnak, elhalnak és senki nem gondozta őket. Aztán idén tavasszal kiderült, hogy az mind a MIÉNK. De a házmester nénit szokták látni valamit molyolni ott. Így hát elballagtam hozzá, hogy innentől átvenném a növényeket, neki nincs vele több teendője. Jaj, én azt ne csináljam, azt ő szokta gondozni. Szívszaggatóan javeszékelt. Mondtam neki, hogy de hát a ládákban csak gyom nő. Nem, nem, én csak ne csináljak semmit. OK, gondoltam. Akkor nézzük, hogy mi fog történni majd a nyáron. Őszre majdnem az összes gyümölcsfa kiszáradt. Az almafa beteg lett, a ládákban térdig érő gaz burjánzott. Így egy szép őszi vasárnap nem kérdeztem többet, hanem saját hatáskörben (végtére is a mi örökségünk lett minden) kiszedtem a gazt, leselejteztem a ládákat, mert rengeteg volt belőlük. Az udvar hátsó részében mozdulni sem lehetett. A kiszáradt fákat összedaraboltam, kidobtam. A még élőket megmetszettem. A törött ládákat kidobtam, a maradékot ízlésesen elrendeztem. A következő héten vettem néhány ládába krizantémot, és néhány örökzöldet is ültettem. Illetve eldugdostam tulipán és krókusz hagymákat. A többit majd tavassszal ültetetem be. Az üres edényekbe gyomirtót szórtam. A megmetszett növények életre keltek, hoztak új hajtásokat. A gyomirtózást még meg kell ismételni, de különben minden nagyon szép lett. Tavasszal folyt. köv. :-)





2012. május 22., kedd

Magyarok Bécsben - ez itt a reklám helye

Mikor ideköltöztünk, akkor elhatároztuk, hogy úgy élünk majd, mint Rómában a rómaiak. Vagyis, hogy igyekszünk mindent a helyi szokásoknak megfelelően csinálni és helyi szolgáltatásokat igénybe venni.
Az elején így is csináltuk. Osztrák volt a lakatos, aki kinyitotta a bejárati ajtónkat Karácsonykor, amikor kizártuk magunkat. Osztrák a kazánszerelőnk. Osztrák az orvosunk, bár szempont volt, hogy legalább angolul tudjon. Kivételt képez a szabó, aki a nadrágjainkat hajtja fel, mert ő török, de vele is németül kell beszélgetünk.
Szóval senki nem mondhatja, hogy nem próbálkoztunk.
De aztán akadt egy kis asztalos munka, egy elromlott kazán, egy elromlott mosógép, kilátásban van egy tűzhely csere. És az ember lányai rájönnek, hogy érettségi szintű német nyelvtudás ide vagy oda, de az anyanyelvén tud az ember a legjobban kommunikálni. És ezek azok a helyzetek, ahol szeretnénk biztonságban érezni magunkat, ahol szeretnénk netán a miérteket is megérteni és számos kérdést tisztázni. Elkezdtünk hát magyar szakembereket keresni a feladatokra.
Így találtunk magyar
- asztalost
- mosógép szerelőt
- kazánszerelőt
- fodrászt
És van a tarsolyunkban magyar
- lakatos
- antennaszerelő
- varrónő.
Ha valakinek szüksége van bármelyik szakember elérhetőségére, szívesen megírom privátban.
Mindenki nagyon megbízhatóan dolgozik.

Más magyar vonatkozású helyek is vannak Bécsben.
A magyar éttermek kevésbé izgatnak bennünket, mert olyat mi is tudunk főzni otthon és kedveljük bármely nemzet konyháját a környékünkön. De magyar éttermet is tudunk. A lányok meg szívesen látogatják a magyar tulajdonossal rendelkező bárt a Schwedenplatz környékén.
Kéthavonta pedig magyar partyt szerveznek a 11. kerületben.
A hétvégén azonban jártam Bécs legújabb magyar vonatkozású vendéglátóipari egységében, a magyar palacsintázóban. Mindannyian szeretjük a palacsintát, de sütni azt kevésbé szeretjük. Így esett, hogy a szombat esti vacsoránkat náluk szereztük be. Vittem haza levelestésztában készült hot-dogot, palacsintákat (20-féle ízesítésből lehet választani!), pogácsát, kókuszgolyót. Mind nagyon finom volt.

Mostanában találtam az alábbi magyar nyelvű tájékoztató oldalak:
Egyetemistáknak (pedig nem is én megyek egyetemre :-)) - www.mde.hu
Hírek, tudnivalók - http://www.szervuszausztria.hu/

2009. december 14., hétfő

Szolgáltatások

Nagyon elégedett vagyok a szolgáltatások színvonalával. Eddig. Csak hát az áruk, az bizony borsos.

Eddig kapcsolatba kerültünk a lefolyótisztítós emberrel, a kéményseprővel és a kazános emberrel. Ja, meg idestova egy éve a zárfeltörős emberrel (erről majd még később írok).
Időpontkéréssel indul minden. Aztán az ember lánya kivesz egy fél nap szabadságot (az otthoni gyakorlat alapján) és vár. A kazános ember 7 órára ígérte magát. Nagy lelki nyugalommal ébredeztem, áááá, jó ha 8-ra ideér. Majd 7 órakor a nagyharang megszólalt pontban a kapucsengőnkkel együtt.
A lefolyótisztítós embert szombat este kell kihívni, vasárnap 10-re ígérte magát. Gondoltuk ugrott a vasárnapi kirándulás. De nem, 10 órakor nálunk volt és 11-kor már úton voltunk a Lainzer Tiergarten felé.
A kéményseprő csak azt írta, hogy fél 8 és fél 9 között jön. Háromnegyed 8-kor már nálunk is volt. 9-re be is értem, így lemondtam az aznapi szabadságot.
Mindenki nagyon szépen, precízen dolgozott. Tiszta egyenruhában, tiszta kézzel. És mindent elmagyaráztak részletesen.
Csak fizetni ne kellett volna. A kéményseprő 80 Eurot, a kazánszerelő 135 Eurot kért a felülvizsgálatokért. Mi lett volna, ha még valami el is romlik??? - kérdezem csendben...
De becsületükre legyen mondva, mindenki tartotta magát az előre beígért árhoz.