2010. december 31., péntek

2010. éves visszatekintő

Még 16 óra és vége a 2010-es évnek, tehát itt a remek alkalom, hogy visszagondoljunk mi minden történt velünk ebben az évben. Jó és kevésbé jó egyaránt.

- Nóri 18 éves, én pedig 40 lettem.
- Lilla kapott osztályzatot év végén németből.
- A nyáron 5 hétre volt kertes házunk és én kikertészkedhettem végre magam.
- Vettünk autót.
- Lábon elhordtam egy stroke-ot és nyom nélkül gyógyultam.
- Jártam Moszkvában, igaz üzleti úton, de jó és érdekes volt.
- Lilla kapott nyári munkát, melyet meg is hosszabítottak neki.
- Lilla összegyűjtötte a jogosítványra a pénzt.
- Nóri végre saját pénzből vette meg a karácsonyi ajándékait.
- Munkámban is sikeres évet zárhatok, bár idén nem voltak látványos érdemeim, de azért elégedett vagyok.
- Voltunk az ősszel Lacival Tihanyban.
- Vettem végre jó porszívót és még jobb kávéfőzőt.
- Tovább ismerkedtünk Béccsel, jártunk újabb szép helyeken.
- Anyukámmal életre szóló jó kiállításokat láttunk (Hundertwasser, Frida Kahlo).
- Németül néztem mozifilmet, igaz csak a Rapunzel volt az, de mindent értettem.
- Nóri tanulmányi eredményei látványosan javultak idén.

És rossz dolog? Legalább valami kicsit rossz dolog? Nem, nem igazán jut semmi az eszembe. Persze voltak kisebb összezördülések, mosolyszünetek családon belül, de olyan érdemlegesen rossz dolog nem történt velünk, mert ami rosszul indult, végül az is jól végződött. Most mondja Laci, "És amikor a Fiatot elszállították?". Igen, de ennek is jó lett a vége, mert meglett az autó. Na, jó 200 Euroval szegényebbek is lettünk, de a megkönnyebülés leírhatatlan volt, amikor telefonon megtudtuk, hogy CSAK elszállították az autót.

De! Végül is egyetlen dolog van, amivel idén sem jutottunk dűlőre, hogy mi legyen Lillából, ha nagy lesz... :-)

2010. december 30., csütörtök

Kötelező biztosítás és CASCO Ausztriában

A mai napon végre sikerült lezárni a régi autó-új autó fejezetet véglegesen!
Megjött a régi autóm angol nyelvű kártörténeti igazolása a Groupama-tól, melyet azonnal továbbküldtem a bécsi biztosítós emberemnek, így végül 0-ás bónuszfokozatba kerültem, ami itt a legjobbnak számít.
Tegnap előtt este pedig megkaptam a kétféle CASCO tervezetet. Az egyik esetben minden típusú kárnál van önrész (250 EUR), cserében 20 EUR-val alacsonyabb a díja negyedévente, mint a másik verziónak, ahol csak ablaktörés (szélvédő), rongálás és parkolási bénázásnál kell önrészt fizetni.
Értelemszerűen a magasabb díjú CASCO-t választottam. Így most negyedévente 248,77 EUR biztosítást fizetek összesen, ami havonta kb. 83 EUR-t jelent. A negyedéves díjból 93 EUR a kötelező, 81 EUR pedig a CASCO.
Ma aláírtam a szerződést, utána pedig el kellett mennem a biztosító központjába lefényképeztetni az autót a CASCO miatt. Nagyon gyorsan ment, felvették az adataimat és kb. 5 perc várakozás után már jött is a biztosító embere körbejárni az autót. Fényképekkel dokumentált mindent, bár nem volt sok minden, amit le kellet volna fényképezni, mert az előző tulajdonos szemmel láthatólag nagyon vigyázott az autóra. Bár hölgy lévén parkolni azt nem nagyon tudott, mindezt jól bizonyítják az autó orrán és a hátsó lökhárítón lévő festékkopások. :-)

Már csak a holnapi soproni fodrászat van hátra ebből az évből. :-)

Ui: egy sor gyors matematikai számítás után kijött, hogy ez a biztosítási díj kb. 2,5-szerese a magyarországinak. Ehhez persze a Netrisk oldalon megnéztük, hogy mennyit kellene az autónk után fizetni otthon. A kötelező és a CASCO éves díja kb. 112.640 Ft lenne, ami negyedévre 28.160 Ft vagyis 100,5 EUR.
Újabb bizonyíték, hogy Ausztriában a szolgáltatások díja a csillagos égben jár, bár a minőség is ennek megfelelő szokott lenni. Remélem az autóm esetében ez soha nem fog bizonyítást nyerni...

2010. december 26., vasárnap

Karácsony 2010

És igen, lassan véget ér a Karácsony.v2010 is, melyet ezennel sikeresnek minősítek. :-)
23-án még beszereztük a maradék ajándékot, letudtuk a titkos fenyőfa projektet, megvettük az ünnepi vacsorához szükséges maradék alkatrészeket.

24-én délelőtt a lányokat sikerült meglepni a fenyőfával. Lacit leküldtem a boltba, miközben felhozta a fát az autó csomagtartójából. Becsengetett és rohant egy emeletet. Nórit küldtem ajtót nyitni, mert én látványosan nem tudtam elengedni az ünnepi pulykát, amelyet Lilla épp töltött.
Nóri kétkedőn hozta a fát, hogy
- Ez a miénk?
Mire én:
- Hát én nem tudom... Hol találtad?
- Az ajtónk előtt.
- Akkor biztos a miénk.
- Ti vettetek fáááát?
- Én nem tudom.
- Laci vette?
- ...
Indul az ajtó felé. Kiabálok utána:
- Hová mész?
- Visszaviszem a fát, mert a néni felmos, hátha a szomszéd fáját a mi ajtónk elé tette ideiglenesen. Megkérdezem.
Na, itt robbant ki belőlem a nevetés a komoly és kétkedő arcát látva és mondtam, hogy valóban miénk a fa. Volt nagy örömködés. :-)
Ha valaki most nagyon furcsálná a dolgot, annak elárulom, hogy tavaly nem volt fánk, mert úgy döntöttünk, hogy egy este miatt nem állítunk fát. De idén a Szilvesztert Bécsben töltjük, ráadásul tavaly nagyon hiányzott a fa, így idén vettünk egy csinos kis példányt, ami végül nem is lett olyan kicsi. :-)

Délután fél 4-re elkészült az amerikai töltött pulykánk (receptet felteszem később), Lilla csinált még hawaii tekercseket és bólét. Mint kiderült, minden fogásban volt valamilyen alkohol. A bóléban ugye 3-féle is, a pulykához vörösborban párolt aszaltszilva volt, a hawaii tekercshez pedig fehérboros ananász mártás járt. Sőt, a bejgliben is valódi rum volt. Szóval el lehet képzelni a vacsora végén a hangulatunkat... :-)

Vacsora után még megpróbáltunk Lacival templomot látogatni, de szinte mind az összes zárva volt (kivéve a Keplerplatzon található St. Johann templomot). Pedig még a Karlsplatz-ra is bementünk, ahonnan bánatunkban még átsétáltunk a Stephanskirche-hez, de mindegyik zárva volt. Kicsit értetlenül álltunk a dolog előtt, máig nem tudtuk megfejteni, hogy miért.
25-én reggel a szállingózó hóesésben szerencsésen hazaérkeztünk Pestre, hogy mindenféle családi ünneplésnek eleget tegyünk és kicseréljük ajándékainkat is.
Idén megkaptam a jövendőbeli farmom legfontosabb kellékét, igaz egyelőre csak modell méretben, egy piros Lego traktort. :-)

A legnagyobb tanulság azonban az volt, hogy a Bécsből az ajándékokat a Karácsony előtti utolsó látogatásunk során haza kell hozni, mert idén nagyon szűkösen fértünk el az autóban a rengeteg ajándéktól.

Mindenkinek szép Karácsony estét és jó pihenést az újévi buliig!

2010. december 21., kedd

Bahnorama télen











Vasárnap délelőtt szép napsütéses időben elsétáltunk a "Torony"-hoz, majd felmentünk megcsodálni a havas Bécset.

Megnéztük a kiállítást (én ismét, Laci először). Még mindig a két kedvencem:
  • a padlón található légifotó - ismét megkerestük rajta, hogy hol lakunk, illetve megtaláltam a munkahelyemet is, talán még az autóm is parkolóban állt. :-)
  • és a Hauptbahnhof 3D-s látványterve. Valóban nagyon modern és szép pályaudvar lesz majd.

És tetszett az is, ahogyan az egész kiállításon az embereket győzködik,

  • hogy miért lesz jó az új pályaudvar,
  • hogy az építkezések során milyen óvintézkedéseket tettek, hogy ne zavarják a környékben lakók életét,
  • láthatjuk a pályaudvar új információs tábláit
  • és egy kicsit betekintést kaphatunk a majdani pályaudvar hihetetlen kapacitásába is.
Remek marketinget kapott a pályaudvar!
Mi meg remek kilátásban gyönyörködhettünk a daruk magasságából.
Megérte a 2x2,5 EUR-t. :-)

Laci által készített profi fotókért katt ide.

Ui: Most látom csak, hogy nem írtam a "Torony"-ról korábban, pedig úgy emlékeztem. Az ősszel anyuval jártunk már fent, de úgy látszik, akkor nem említíttem meg a blogban a kirándulást.

Szóval a Tornyot a régi Südbahnhof nyugati végénél építették meg a Favoriten strasse végében. A Tornyot, melyet Bécs városa és az ÖBB épített közösen, ez év augusztus 19-én nyitották meg. Felállításának apropóját az új Hauptbahnhof (Főpályaudvar) építkezése adta, melyet a korábbi Südbahnhof helyére építenek. A torony alsó szintjén egy 550nm-es kiállítás látható, mely számos érdekes információt ad a Főpályaudvar tevezésről, az építkezésről és a pályaudvar jövőbeni fontosságáról, infrastruktúrájáról.
A torony jelenleg Európa legmagasabb faépítménye, 66,72 m magas, 150 tonnát nyom és 4,7M Euroba került a felállítása. A tornyot 2015-ben a Hauptbahnhof átadása után lebontják.
Egyébként a Hauptbahnhof 2014. végére fog elkészülni, ám az infrastuktúráját csak 2015-ben fogják véglegesen befejezni.
A régi Südbahnhof-ot 2009. november 9-én kezdték bontani nagy ünnepélyes csinadratta közepette.

2010. december 20., hétfő

Karácsonyi készülődés

Idén kifejezetten jól állok a Karácsonnyal. Az ajándékok 98%-a megvan, sőt mind becsomagolva áll a nappali sarkában. :-)
Sütik közül már csak a bejgli hiányzik, de az is meglesz hamarosan.
A karácsonyi pulykánk már a melyhűtőben figyel, 4,5 kg. Várja, hogy Hálaadás-napi pulyka lehessen belőle a karácsonyi vacsoránkon. :-)

Lilla idén úgy döntött, hogy házi készítésű süteményeket ajándékoz az osztálytársainak ajándékba. Vettünk hozzá szép karácsonyi sütis dobozokat. Díjaztam a költségkímélő megoldását, viszont kicsit alulbecsülte a készítéssel járó időt, így be kellett segítenem a süti sütésbe.
4-féle süti lett, 2-féle Csodacsillag alias NASA süti (az egyik lekváros, a másik lekváros-marcipános), 2-féle mézes (diós és dió nélküli) és valami mézes puszedli féle, csokival leöntve.

A sima mézeseket dekoráltuk is, de a dekorálás közben a felnőttek fantáziája kicsit elszállt, készült egy naturalista angyal is. Na, azt nem adjuk ajándékba. :-) És elkészült Rudolf, the Red Nose Reindeer is. :-)
A naturalista angyal megtalálóinak egy mézes sütit küldünk jutalmul.

2010. december 15., szerda

Havazás 2.0

Tegnap délután kezdte a havazás. Azóta 11 cm friss hó hullott. És továbbra is szakad. -4 fok van.
Ennyi. :-)

2010. december 14., kedd

December 8. - kereskedelmi szemszögből

Előbb hadd említsem meg, hogy mit is ünneplünk Ausztriában ezen a napon. Nem mást, mint a szeplőtelen fogantatást. Vagyis azt, hogy már Mária is szeplőtlenül vagyis eredendő bűn nélkül fogant Szent Anna méhében.
Ennyit az ünnep eredetéről.
Ami különös ebben a napban, hogy ez olyan fél-munkaszüneti nap. A legtöbb dolgozó szabadságon van, viszont a kereskedelmi alkalmazottak egy része dolgozik vagyis az üzletek nyitva vannak. És azért csak egy része, mert a szupermarketek, élelmiszerboltok zárva vannak.
Jó néhány éve, amikor a szakszervezet elhatározta a vasárnapi zárvatartást, akkor a kereskedők lobbiztak azért, hogy legalább ezen a napon nyitva lehessenek a karácsonyi ünnepek előtt. Mert ha nem, jelentős bevételtől esnének el. A közértesek mert azért lobbiztak, hogy ők ne legyenek nyitva, mert a dolgozóik legalább ezen a napon el tudnák rendezni a karácsonyi nagybevásárlásukat.
Így mindenki jól járt, sőt idén még mi is. :-) Mert elfeledkeztünk ugyan a rendkívüli nyitvatartásról, de a délelőtti sétánk során szembesültünk azzal a ténnyel, hogy minden nyitva van. Szerencsénkre a pénztárcám is nálam volt, így mi is jelentős összeggel gyarapítottuk a kereskedők kasszáját, megerősítve ezzel, hogy jövőre is megérje nekik nyitvatartani december 8-án.
Teljesen logikus, nem? :-)

2010. december 4., szombat

És igen! - eladtuk

Sikerült a majdnem lehetetlennek látszó feladat 5 nap alatt!
Tegnap eladtuk a pesti autónkat.
Péntek reggel Lillával buszra szálltunk, mert szakadt a hó Bécsben és nem akartam kockáztatni az utat az új autóval.
Laci még hétfőn Pestre hozta a régi autót a nyári gumijaival együtt. Kedden elvitte egy kereskedésbe állapotfelmérésre és előzetes árbecslésre. Pontosan annyit ajánlottak az autóért, amennyit én gondoltam. Pénteken odamentünk és minden zökkenőmentesen ment, legnagyobb meglepetésemre a felvásárlási ár sem változott 3 nap alatt.
Köszönet az Opel Molnárnak a korrekt ügyintézésért!

Ui: 5 munkanapon belül igérték a vételár utalását és a pénz a következő hét péntekén megérkezett a számlámra! Még a végén elhiszem, hogy kis hazánk felzárkózik Nyugat-Európához. :-)

2010. december 1., szerda

Megjött a tél

Vasárnap délután elkezdett havazni (a szombati napról nem tudok, mert Pesten voltunk). Nem igazán tudott elolvadni a hó, mert a hőmérséklet alig kúszik 0 fok fölé. Ma hajnalban tovább folytatódott a havazás és nem úgy néz ki, mint aki el akarna állni a következő órákban.
Bécsben 10 cm havat jeleznek estig.
Az első kép 11:32-kor készült.


A második 13:10-kor.









A harmadik 16:10-kor. :-)

2010. november 29., hétfő

Bécsi autó

Ha az ember életvitelszerűen Ausztriában él, akkor az autóját honosíttatni kell vagy vennie kell egy osztrák rendszámú autót (ezt egy korábbi bejegyzésben már kitárgyaltuk). Ez a pillanat az elmúlt héten érkezett el az életünkben. Két hete kicsit rendetlenkedett a pesti autóm és amúgy is kötelező felelősségiztosító váltás előtt állok illetve lassan meg kell az éves autópályamatricát is vennem. Minden csillag együtt állt az autóvásárláshoz.
Így elkezdetem a használtautó hirdetéseket nézni (http://www.willhaben.at/iad/gebrauchtwagen/auto/ és http://www.willhaben.at/) illetve a jobbakat meg is tekintettem vagy tekintettük személyesen. Majd az elhatározást követő héten hétfőn reggel rábukkantam az ideális autóra. És innentől felpörögtek az események.

  • Hétfő este: megtekintettem a tökéletes autót. Próbavezettem is, majd lealkudtam az árból 6%-ot és a téli gumi szettre is kedvezményt kaptam.
  • Kedd 12 óra: elfogadtam az árajánlatot, megegyeztünk, hogy másnap mehetek fizetni és az autó összes papírját is megkapom.
  • Kedd délután: a kolléganőm felhívta a biztosítási ügynökét, megbeszélték, hogy csütörtök délelőtt jön az autó papírjaiért és intézi a rendszámot.
  • Szerda reggel: elmentem a bankba felvenni az autó ellenértékét.
  • Szerda délután: elmentem kifizetni az autót. Megkaptam az összes papírt, törzskönyvet, szerződést.
  • Csütörtök 10 óra: megjött a biztosítós ember, elvitte a papírokat.
  • Csütörtök 10 óra 40: megjött a rendszámmal és az előbiztosítással. Addig sajnos nincs "igazi" biztosítás, amíg Magyarországról meg nem kapom a kártörténeti igazolást és bónuszfokozatomról szóló igazolást.
  • Csütörtök 17 óra: ÖAMTC tagságot váltottam, megvettem az eü dobozt és az elakadásjelző háromszöget.
  • Csütörtök 17 óra 30: átvettem az autót egy egy órás részletes ismertetés keretében.
  • Csütörtök 18 óra 30: hazavezettem az autót szerencsésen. :-)

Az autó vételárán kívül a forgalombahelyezésért kellett 175 Euro-t fizetni illetve az ÖAMTC tagság került 78 Euro-ba egy évre. Más költség nem volt.

Már csak a pesti autó eladás van hátra, hogy az itteni biztosítást lehessen mihamarabb véglegesíteni. Laci vasárnap este kijött velünk, ma reggel elment a nyári gumikért, majd hazavitte a régi autót a gunikkal együtt Magyarországra.
Mindenki rettenetesen gyorsan, korrekten dolgozott, pedig az autót egy kis márkaszervízben vettem, ahol a főprofil nem az autóértékesítés, hanem a szervízelés.
Kiváncsi vagyok, hogy Magyarországon is sikerül-e ilyen gyorsan eladnom az autót. Még van rá 5 napom. :-) - És igen! Sikerült az eladás. :-)

2010. november 25., csütörtök

Mindjárt tél

Jön... jön... jön... feltartóztathatatlanul mindjárt itt a tél. A rádióban reggelente izgatottan tárgyalják, hogy mindjárt itt a havazás. Talán szombatra Bécsbe ér. A Salzkammergut-i régióban már hó fedi a tájat. Tirol is fehéredik az alacsonyabban fekvő részeken.
Az előjelzések szerint jövő hét közepén már nem is megy 0 fok fölé a hőmérő higanyszála. -3, -8 fok várható. Csütörtökön meg jelentős mennyiségű hó várható.
Mi is nagyon izgatottan várjuk a havat, még városlakó mivoltunk ellenére is. :-)

Villa Aurora

Múlt hétvégén Laci szülei látogattak meg bennünket, aminek mindannyian nagyon örültünk, mert jött egy kis szín az életünkbe hétvégére. Bár számomra bebizonyosodott, hogy nagyon kicsi - és rossz elrendezésű - a lakásunk 6 ember számára, de a sok nevetés és a jó hangulat feledtette a kényelmetlenségeket.

Szombaton adventi vásárban voltunk, kedvenc helyünkön a Spittelbergnél. Forraltboroztunk és sült husis zsíros kenyeret is ettünk. Mennyei volt. Aztán átsétáltunk a kevésbé kedvenc helyünkhöz, a Rathaus-hoz (ha már egyszer olyan közel voltunk hozzá...). Na, ezután sem kerül fel a kedvencek listájára, mert nagyon zsúfolt volt. Tele volt turistákkal... Na, jaaaa, az ember hajlamos elfeledkezni 2 és fél év után, hogy valaha ő is így kezdte és hogy végül is turistákkal van ő is. Ehelyett néha a bennfentesek lemondásával legyintettünk, ha a lábunkra léptek, vagy majdnem fellöktek bennünket, hogy jah, hát turisták. :-)

Vasárnap viszont ebédelni voltunk, így most végre én is eljutok a poszt eredeti témájához.
A Villa Aurora nevű műintézményben új értelmet nyert a Cordon Bleu fogalma. Eredetileg Tafelspitz-et akartunk enni, de kiderült, hogy ez a hely nem a főtt marhahús őshazája (az étteremnek nincs honlapja, így nem tudtuk a kínálatot előre megnézni).
Az étlapon a Schnitzel mellett kizárólag Cordon Bleu-ket lehetett találni pl. Villa Aurora módra, Ottakringer módra stb. Azt hittük, hogy a város legnagyobb Schnitzelét a Figlmüllerben osztogatják, de nem. Ezt a rekordot itt simán felülmúlták. Hosszú tálon érkezett a rántotthús és hatalmas volt. Mellé kb. 12-féle zöldség járt. A mi Cordon Bleu-ink tekertek voltak, nem pedig laposak. És azokhoz is rengeteg féle saláta járt. Nekem 6-féle zöldség volt a tányéromon, nyersen illetve ecetesen. A mennyiség - a látszat ellenére - pont bevállalható volt. Minden elfogyott a tálakról. Legnagyobb meglepetésünkre utána még az édesrekeszeinkbe is fért desszert, mint Sacher Torte, Mohr im Hemd, Topfennockerl.
A hely felkerült nálunk a kedvencek közé, bár az árai jó erős középkategóriába tartoznak.
A tavasszal, jó időben feltétlenül megismételjük a látogatást, mert Bécs egyik szép villarészében, a domboldalon van az étterem, egy sétát feltétlenül megér a környék.

2010. november 16., kedd

Habos almás süti



Sütöttem habos almás sütit a'la Csilla from Belgium.

Receptet lásd itt.

Nagyon finom lett!

Andau - ahogy mi láttuk

Kicsit elmaradtam az élményeinkkel mostanában.
Két hete elautóztunk Andauba anyuval. Legnagyobb meglepetésünkre a híd nem a faluban vagy közvetlen közelében van, hanem kb. 9 km-re tőle délnek. A megtaláláshoz igénybe kellett vennünk a helyiek segítségét.
A hely történetére vonatkozó bejegyzést lásd itt.



Paula-s bögre

Megérkezett a Paula bögre. A csillagok textilből vannak rajta. :-)

2010. november 15., hétfő

Ausztria vs. Finnország

Laci Finnországban járt. Megállapította, hogy ott az élet még drágább, mint Bécsben.
Egy korsó Guiness 6,5 EUR, más sör sincs 5 EUR alatt. Egy 42 nm-es lakás bérleti díja 900 EUR, egy 90 nm-esé 1.900 EUR. Egy menüs ebéd 8-9 EUR, de a főfogások ára 11 EUR körül van. Ez mondjuk kb. bécsi szint.
Finnországban is megjelentek a bevándorlók, sőt a kéregetők is. Mindezt az EU csatlakozás számlájára írják. És ott is bosszankodik mindenki, hogy a szolgáltatások ára nagyon borsos (vízvezeték-, gázszerelés stb.).
A nap nagyon laposan süt délben is, emiatt állandóan felhős, szürke az égbolt. És nagyon-nagyon hamar sötétedik. Ráadásul ott már kifejezetten hideg van.
Megállapítottuk, hogy Finnországba maximum turistaként teszünk csak látogatást.

2010. november 10., szerda

Atrocitás fényes nappal

Lillát tegnap atrocitás érte fényes nappal az utcán vagy ahogyan ő mondta, atrocitálták.
A legmeglepőbb azonban, hogy egy idős úr két kutyával követte el a zaklatást.
Lilla délután biciklivel ment vissza a suliba. Világosban. Majd a zebrán áttolta a biciklit és a bicikliúton fel akart rá ülni, amikor az öregúr rákiáltott, hogy hol a lámpája. Gyerekem mosolyogva, kedvesen mutatta, hogy itt ni. Jó, de hol az első? Na, ekkor szeppent meg Lilla, mondta, hogy az nincs. Az öregúr erre méregbe gurult, megragadta Lilla karját (még este is látszott a nyoma) és elkezdte válogatott sértésekkel szidni és rángatni. Majd még mindig a karját rángatva azt kiabálta, hogy mennek a rendőrségre. Közben a két kutya közvetlen közelről figyelt. Lilla előbb németül kérlelte, hogy hagyja őt békén, menne haza. Mivel ez nem használt, magyarul kezdett el könyörögni illetve kiabálni. Ekkor már sírt. Az öreg bedühödött és szidta, hogy hülye külföldi és feleltőtlen a biciklijével, mert veszélyezteti mások testi épségét és közben a karjánál fogva tovább rángatta. Lilla sok-sok éven át járt karatéra, de mindig azt tanították, azt tanítottuk neki, hogy fizikailag nem bántalmazhat senkit. Így szegény semmit nem mert csinálni, mert tudta, hogy a testi fölénnyel végleg nem nyerhet semmit, ráadásul félt a kutyáktól is nagyon. Legvégül azonban rácsapott a férfi karjára, mire az a meglepetéstől elengedte őt, azonban az egyik kutya feléje ugrott. Szerencsére jók a reflexei, így elugrott a kutya elől, majd meg tudott lépni a bácsitól is.
Persze a rángatás közben a biciklije felborult és eltörött a hátsó lámpa...
Szegény ma konstatálta, hogy egyedül kell hazajönnie a suliból. Csak azt tudtam mondani neki, hogy semmiképpen ne menjen át az utca túloldalára a parkhoz.
Nagyon remélem nem találkozik a férfivel ismét. Minden esetre mondtuk, hogy mesélje el az osztályfőnökének az esetet. Sosem lehet tudni, hogy a férfi nem megy-e be panaszra a suliba.
Az eset konklúziója: hülyék mindenhol vannak.

Ui: tegnap este Lillával utánanézettem az osztrák kreszben, hogy megfelelő fényviszonyok mellett (nappal) nem kötelező tartozék az első lámpa a biciklin...

2010. november 3., szerda

Porszívó, álom kivitelben

Igen! Tegnap megvettem. Újabb nagy vágyam teljesült. De azért ez is milyen már! Álmain netovábbjai között kávéfőző, felmosó szett, porszívó szerepelnek. Semmi ékszer, Karib-tengeri nyaralás, luxusautó. Szép kis földhözragadt nő vagyok én is. :-)
Amikor kiköltöztünk, akkor olyan "már tegnap is késő volt" sebességgel kellette egy porszívó. De olcsón. Mert akkoriban rengeteg minden kellett. Gyorsan és olcsón... (Erről még kellene egy bejegyzést írnom, tanulságos lenne.) A porszívó esetében nem volt semmi probléma az olcsósággal és a gyorsasággal sem. Ám a minőséggel már akadtak problémák. Szép kis piros porszívót kaptam. De rettentő hangos, a másik felén kifújja a port. És valahogy nem tűnik hatékonynak. Így elkezdtem poszívókat nézegetni. Gondoltam csak óvatosan és lassan cserkészem be az áldozatot, mert a kapkodás soha nem hoz megfelelő eredményt. Fejben preferencia listát állítottam össze a porszívó ideális tulajdonságairól. Hónapokkal ezelőtti keresgélésem során rátaláltam az Electrolux(AEG) Ultra Silencer porszívójára. Mert a listám első helyén a csendesség állt. Az új orrmányos 68 dB hangerővel rendelkezik. OK, ez a minimális fokozaton, de a max-on se bömböl állati hangon. És tele van filterekkel. HEPA filter, ilyen filter, olyan filter. Meg is néztem az egyedet személyesen a Saturn-ban, de úgy döntöttem, hogy alszom még rá néhány hónapot. Nem kapkodunk, ráér. Azonban a hétvégén elkapott a vásárlási láz. Nekem kell egy új orrmányos. Most. Azonnal. Preferenciák újra átgondolnak. Hang, OK. De hogyan lehetne a port megszűrni? Vízzel? OK, nézzük a vizes porszívókat. Vannak. Ugyan a közelünkben lévő boltban sehol, de neten léteznek. Meg az Ultra Silencer is létezik még. Hát, akkor olvasgass véleményeket, javasolta Laci, miután kezdtem lassan az idegeire menni a porszívó dilemmával. Neki amúgy is porszívó és porszívó között nincs különbség... :-) Az olvasgatás eredménye, hogy nem kell vizes porszívó. Minden használat után ki kell önteni a tartályból a vizet, ki kell azt szárítani. A porszívó csak vízszintesen mozgatható takarítás közben, nincs földről felkapkodás. És az igazi problémámról senki nem szólt egy szót sem. Hogy hová teszi a felszívott hajszálakat... A vízbe? Köszönöm, nem szeretném elképzelni a vizet. Hát, ezt nem vette be a gyomrom, meg e képzelőerőm sem.
Így tegnap, Bécsbe érkezésünk után egy órával egy gyönyörű kék porszívó tulajdonosa lettem.
Valóban csendes. Szív, mint állat, remek anyagokból van, nagyon jó még az érintése is. Első osztályú elefántbőr. :-) Papríporzsákja van, tehát semmi látható hajszál. Tologatni is élvezet, mert ergonomikus a fogantyúja.
Ajánlom mindenkinek! (a'la Vatera - eladó vagy vevő értékelése)

Téli gumi

Két hete online bejelentkeztem téli gumi cserére. Mára kaptam csak időpontot, de ez csak 2 nap elmaradást jelentett november 1-hez képest, úgyhogy nem gond. E-mail-ben vissza is igazolták, hogy mikorra megyek. Tegnap este kaptam még egy automatikus levelet tőlük, hogy ugye nem felejtettem el, hogy ma 10-re jelenésem van...
Hát így is lehet a T. Ügyféllel bánni. Mondjuk 110 Euro-ért már el is várom... :-D

2010. október 28., csütörtök

Tihany...hany...hany...haaany

Eddig jóformán csak Ausztriáról és főleg Bécsről írtam. De természetesen Ausztrián kívül is van élet. Méghozzá jó élet. A hétvégén Tihanyban voltunk. Hosszú hétvégén.
A Hotel Allegro-ban szálltunk meg, de nagyon sok választásunk nem is volt, mert októberre majdnem minden szálloda, panzió bezár. Pénteken késő este érkeztünk, bár nem így terveztük eredetileg. A hét elején már tudtuk, hogy este 8 előtt biztos nem fogunk megérkezni, így írtam is a szállodának erről. Kedvesen válaszoltak, hogy semmi probléma, várnak bennünket késő este is. Valóban nagyon későn érkeztünk, mert még vacsoráztunk Balatonfüreden. Fél 10-kor csörgött a mobilom. A szállodából hívtak és udvariasan érdeklődtek, hogy tudnak-e valamiben segíteni, netán eltévedtünk-e. Mondtam, hogy épp most fejeztük be a vacsit, még 15 perc és ott vagyunk. Óóóó, ezt nagyon jól tették, mert Tihanyban már semmi sincs nyitva - jött a válasz. Szóval már a kezdés is jó volt. A személyes fogadtatás is ugyanilyen jól folytatódott. Vittünk egy üveg bort magunknak, hátha kell a védőital hideg ellen, ám a szobánkban nem volt dugóhúzó, így megpróbáltunk kérni egyet. A recepciós hölgy mondta, hogy azonnal felhozza azt. Hamarosan jött is, dugóhúzóval, meg egy tálcán két boros pohárral. Szóval kiszolgálásból jelest kapott a szálloda.

Másnap részt vettünk az október 23-i megemlékezésen a Németh László Művelődési Házban majd a közeli emlékmű koszorúzásán is. A műsor nagyon aranyos volt, a helyi zenei általános iskola tanulói adták elő. Még sosem láttam iskolai október 23-i műsort, mert ugye az én időmben ilyesmi még nem volt. A polgármesteri beszéd is érdekes volt, hála az égnek napi politikától mentes. A helyi 56-os eseményeket idézte fel a polgármester. Jelen volt a tihanyi apát is.
Mire vége lett a műsornak feléledtek az utcák, megjöttek a turisták, kinyitottak a boltok. Mi az apátságban folytattuk. Itt volt egy érdekes közjátékunk. Kaptunk két ingyen jegyet a szálláson. A bejáratnál odaadtuk. A pénztáros bácsi méla undorral és közönnyel forgatta a jegyeket, majd kibökte, hogy "Ez meg mi?". Még a lélegzetünk is bennakadt. Egyszerre nyitottuk és csuktuk a szánkat, de semmit nem bírtunk kinyögni. "Ezt meg honnan szerezték?" - jött a következő kérdés. Hát, nekem lepergett az életem hirtelen, meg képek villantak fel bilincselésről, őrszobáról. Laci végül kinyögte, hogy a szálláson kaptuk. A bácsi állította, hogy ő nem tud ilyen akcióról semmit, illetve mégis. Valamikor augusztusban volt ilyen akció, de nincs róla tudomása, hogy még mindig tartana. Végül kisebb morgások közepett kegyesen legyintett, hogy "na, menjenek". Villámgyorsan mentünk is.
Este a szálláson elmeséltük a kis affért, ők is néztek nagyot. Másnap viszont kiderült, hogy felhívták a múzeumot és helyre tették a bácsit, majd elnézést kértek tőlünk a kellemetlenségért. Mindent a vendégért. :-)
Később nagyot sétáltunk az Ófaluban, megállapítottauk, hogy a tihanyi visszhang még mindig üzemel, bár közben Laci feltalált egy visszhang gépet, amivel halálra kereshetnénk magunkat. :-)
Jártunk Balatonfüreden is, megnéztük a "Német egység a Balatonnál" c. kiállítást a Vaszary Villában. Nagyon érdekes volt. Azt mindig is tudtam, hogy a Balaton a németek kedvenc nyaralóhelye volt a 80-as években, de azt nem tudtam, hogy találkozni jártak ide a kelet- és nyugatnémet családok, barátok. És még az sem zavarta őket, hogy a Stasi is idejárt nyaralni (értitek, nyaralni...).

A séta és a kulturális programok mellett nem feledkeztünk meg a gasztronómia élvezetekről sem. Találtunk egy nagyon kedves, hagyományos konyhájú éttermet. Tűzkert a neve. A vasárnapi ebédünket náluk költöttük el. Majd vacsira is visszatértünk, mert Tihanyban szezonon kívül nem sok étterem van nyitva este 8 után. Az étlapon volt mindenféle libás étel, de a bőséges ebéd után én nem is voltam annyira éhes. Az étlap tanulmányozása után viszont a fejemben egy libazsíros kenyér körvonalai tűntek fel, lilahagymával. És a kép egyre élesedett, majd betöltött mindent, még a nyálelválasztásom is megindult. Így hát előálltam a kérdéssel, hogy nem lehetne-e ilyet kapni vacsorára. De lehetett. A szemük sem rebbent. És igen, kaptam három (fél) szelet házi kenyeret, kis tálkában libazsírt és hajszálvékonyra szeletelt lilahagymát. Fenséges volt!
Laci meg is állapította, hogy tudok élni. :-)

El kell ismernünk, hogy az idegenforgalom és vendéglátás valóban megüti a magas mércét is Magyarországon, legalább is a turisztikai szempontból frekventált helyeken.
De ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy Tihany főszezonban iszonyat zsúfolt és élvezhetetlen lehet, így ezután is inkább a tavaszi és őszi nyaralásoknál maradunk.

2010. október 22., péntek

Filmbemutató - Zarándoklat a vasfüggönyhöz

Tegnap este filmet néztünk a Collegium Hungaricum-ban.
A lányok a magyar órájuk keretében kötelezően nézték meg a"Zarándoklat a vasfüggönyhöz" c. filmet. Mi meg anyuval önkéntes alapon csatlakoztunk hozzájuk.
A téma 3 - eddig számunkra teljesen ismeretlen - zarándoklat volt, amelyet egy india fiatalember szervezett 1958-ban, 1961-ben és 1962-ben az osztrák Andau-ba, a magyar 56-os forradalomra emlékezve.
Tapeshwar Nath Zutshi Amerika után a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait, ahonnan nyomon követte az 1956-os magyar forradalom eseményeit. Nagyon megérintették az akkori történések és 1958-ban elhatározta, hogy Bécsből Andau-ba gyalogol, hogy így emlékezzen a magyar forradalomra és Gandhi békés útján járva követeljen szabadságot a népeknek. Zarándokútja nagy nyilvánosságot kapott, újságok, rádiócsatornák is beszámoltak róla. A Bécsből induló zarándok csapat kb. 10-15 főből állt, de Andau-ban, a záró ünnepségre október 23-án már több száz egyetemista érkezett. Buszok hozták őket Bécsből, Graz-ból és Európa más országaiból is érkeztek emigránsok.
Zutshi 1961-ben már Münchenből gyalogolt Andau-ig (kb. 600 km). A fő zarándok csapat itt sem volt nagyobb 10-15 főnél. Volt közöttük 70 éves háziasszony Berlinből, de volt kereskedelmi tanonc is Münchenből. Ausztriai útjuk során a bécsi egyetemről szervezett segítséget kaptak. Autóval kisérték őket, szervezték a szállást, az élelmet, beszerezték a vonuláshoz szükséges engedélyeket. A zarándoklat során számosan csatlakoztak hozzájuk néhány órára, egy napra vagy akár napokra is. Minden településen lelkesen köszöntötték őket és biztatták a kis csapatot. Andau-ban ismét megemlékezést tartottak, melyet istentisztelet zárt. Befejezésként az indiai fiatalember közel 2 hetes éhségsztrájkot tartott a kerítéssel lezárt határ közelében, hogy békét és egyenlőséget követeljen az embereknek. Útja megint óriási nyilvánosságot kapott az osztrák és európai sajtóban, az útról a Szabad Európa is folyamatosan tudósított.
Ezt követően még számos előadást tartott osztrák és német egyetemeken, majd 1962. után eltűnt. A 90-es évek elején többen kutattak utána a német és indiai kormány segítségével, de teljesen nyoma veszett. Soha többet nem hallott senki az india fiatalemberről, aki egy idegen nép forradalmára emlékezve csendesen, békésen harcolt az emberek szabadságáért, egyenjogúságáért.

Andau volt az a település, melynek hídján 1956-ban több százezer menekült lépte át a határt. 1956. november 21-én a hidat felrobbantották, melyet 1996-ban újjáépítette Kapuvár és Andau önkormányzata.
James A. Michener "Bridge at Andau" címmel könyv is írt a magyar eseményekről.
Richard Nixon pedig személyesen is járt elnöksége idején Andauban.

És igen! Hosszas keresgélés után rábukkantam a neten is az eseményre 1958-ból a "Hírünk a világban" c. folyóíratban. Így írnak az eseményről:
"Gandhi-társaság alakult Bécsben az elmúlt év folyamán, nagyrészt magyar résztvevőkkel.
Gandhi híveinek ez az első szervezett európai köre imatüntetés rendezett a magyar szabadságharc második évfordulóján Andaunál. Bécsben, a Quakerház dísztermében kezdődött a tüntetés, október 21-én. T.N. Zutshi, a «Gandhitársaság » elnöke imája után indiai és magyar egyházi énekeket énekeltek az egybegyűlt indiai, magyar és osztrák résztvevők.
Ezután az Újságírók, az osztrák televizió és hiradó felvevő kattogása közben megindult a gyalogmenet Andau felé.
Sűrűn szemerkélő, borús volt az idő. A két napos fárasztó út után 23.-án délelőtt érkezett meg a menet Andauba. A csendőrség már előzőleg felszedette a sátrakat melyek a drótkerítés tövében lettek felállítva, mert a magyar «népi hadsereg» egy határvadász gyalogzászlóaljat és egy tüzérosztályt (kb. 1 km.-re beljebb a határkőtől.) helyzett tűzelőállásba; igy csak az «őrtornyok árnyékába» tudott a kb. 25 főnyi zarándok csoport letelepedni sátraival.
Pontosan október 23-án dében egy órakor szólalt meg T. N. Zutshi. Beszédében kifeiezést adott annak, hogy «ez a kis zarándok csoport azért választotta Andaut és október 23ját, hogy ismét figyelmeztesse a világot a zsarnokság és diktatúrák fenyegető veszedelmére, melynek ma a szovjet bolsevista hatalom a legnagyobb képviselője.
Az indiai és magyar egyházi énekek eléneklése után P. Lakos Endrének, a bécsi egyetemi ifjúság lelkészének imája hangzott fel. Majd a térdeplő tömeg - mert a zarándoklókat addigra már nagy számú szimpatizáns vette körül - egy emberként énekelte a magyar Himnuszt. Zutshi és az éhségtüntetők megitták az utolsó pohár tejüket, a tömeg eloszlott, a kis táborra rátelepedett a némaság... és beesteledett.
November 4-én déli 12 óráig voltak kint a késő őszi időben az éhségtüntetők. Erre az időpontra azonban már Bécsből, Grácból de egész Ausztria területéről gyülekeztek osztrákok, jugoszlávok, magyarok és sokan mások, hogy csatlakozzanak a tüntetéshez. A sátortábornál ima, és egyházi énekek elhangzása után P. Kovács főtisztelendő vezetésével némán vonult a tömeg (kb. 2000 ember) a kis falu templomába, hogy a gyászmisén részt vehessen. A falucska hősök emlékének megkoszorúzása után vonult el a fegyelmezet tömeg, méltón 1956 november 4-ének emlékéhez. (K.I.) "

És itt egy cikk Zutshi-ról németül, és még egy másik is.

Geoláda is található a híd közelében.

2010. október 15., péntek

Nyílt pályás villamos a megállóban

A bécsi utcákon gyakran halad a villamos nyílt pályán, majd megáll a megállóban. Ebben eddig még semmi különös nincs, a villamosnak ez a adolga.
Ám ez a helyzet hetente többször is feszültséget generál Lilla és köztem. Közös emlékeink szerint (bár fogalmam sincs, hogy Lilla honnan tudja ezt a KRESZ szabályt...) a villamost, ha olyan megállóban áll meg, ahol a le- és felszállás az útpályára történeik tilos kikerülni (jobbról előzni). Vagyis az óidőkben Budapesten meg kellett állnunk a villamos mögött, amíg az a megállóban állt. Én így is tettem az első időben Bécsben, majd viselkedésemet módosítani kényszerültem. Ugyanis a villamos ajtajai automatikusan kinyílnak, ha valahol leszállás előtt jeleztek, majd egy kis idő elteltével automatikusan be is záródnak. Így, ha a villamos a piros jelzőlámpa miatt a megállóban kénytelen vesztegelni, akkor azt csukott ajtókkal teszi. Amikor megérkezik a megállóba, akkor a bécsi sofőrök szépen megállnak a végénél, majd mikor becsukja az ajtajait, akkor szépen előrecsorognak a lámpáig. Van olyan helyzet is, hogy állnak az autók a piros lámpánál, beér melléjük a villamos, az kinyitja az ajtajait, majd a le- és felszállók ügyesen manővereznek az autók között. Ha zöldre vált a lámpa, az autósok - ha már nincs több le- és felszálló - szépen lassan elhaladnak a villamos mellett, még akkor is, ha az csukott ajtókkal a megállóban tartózkodik.
És mi szinte minden reggel összeveszünk, hogy miért nem várom meg, míg a villamos elindul... vagy miért megyek előre, amikor az a megállóban várakozik zárt ajtókkal.
Az osztrák KRESZ-ben még nem merültem el és mindig elfelejtem a kollégákat is megkérdezni a kérdésről. De azt gondolom, hogy ez így szabályos. Ugyanis az osztrák autósok hazájukban nagyon szabálykövetőek, nem hinném, hogy mernének a KRESZ előírásaival ellenkezően viselkedni a bécsi utcákon.
De lehet, hogy tévedek... Tudja ezt valaki?

Ui: Megtaláltam a közlekedésre vonatkozó törvényt és ha jól értem ez a rész vonatkozik a villamos kikerülésére:
§ 17. Vorbeifahren (2) Der Lenker eines Fahrzeuges darf an einem in einer Haltestelle stehenden Schienenfahrzeug oder an einem Omnibus des Schienenersatzverkehrs oder des Kraftfahrlinienverkehrs auf der Seite, die für das Ein- oder Aussteigen bestimmt ist, nur in Schrittgeschwindigkeit und in einem der Verkehrssicherheit entsprechenden seitlichen Abstand vom Schienenfahrzeug oder Omnibus vorbeifahren. Ein- oder aussteigende Personen dürfen hiebei weder gefährdet noch behindert werden; wenn es ihre Sicherheit erfordert, ist anzuhalten.

2010. október 11., hétfő

Iszapkatasztrófa

Reggel hallgatom a rádiót. Kezdi a választással. Nyert az SPÖ, de az abszolút többséget elvesztették. Politikusok, utca embere nyilatkozik. Majd jön a következő hír. Magyarország, Kolontár. Kiderül, hogy az Ö3-nak helyszíni tudósítója van Kolontáron. Innen tudom meg, hogy az iszap a helyén maradt az éjjel és hogy mindjárt kész a gát. Még az itteniek sem tudnak túllépni a tragédián. Én sem.
Graz-ban gyűjtést szerveznek, ma még sajtótájékoztatót is tartanak a helyszínen.
Bécsben is volt adománygyűjtés a hétvégén.
A helyszínen már nem tudnak fogadni ruhaadományokat és bútorokat, ezeket valószínűleg később, a veszély elhárulása és a takarítás befejezése után tudják majd használni.
Most a kármentesítési feladatokhoz és a lakosok megélhetésének biztosításához kérnek a helyiek segítséget, mint pl.
- vízhatlan védőöltözet, maszk, gumicsizma, szemüveg
- tartós élelmiszer, ágynemű, ágynemű-huzat, tisztálkodószerek, új törölközők, írószerek a gyerekeknek, édesség
- nyeles súrolókefe, felmosószettek, söprű, erős papírtörlők
- takarítószerek (ecet, fertőtlenítők)

Számlaszámot a neten rengeteg helyen lehet találni, pl. itt is: http://iszapkatasztrofa.blog.hu/


Ui: Tegnap délután, az 5 órás hírekben Orbán Viktor parlamenti beszédéből leadtak két vagy három mondatot a rádióban.

2010. október 9., szombat

Sunny, az új családtag

Tegnap este még egyszer elballagtam a Tchibo boltba a kávégépet megnézni. Kiderült, hogy most akcióban adnak hozzá 30 db (3 doboz) kapszulát.

Aztán aludtam a dologra egyet. Úgy volt, hogy Laci jön a hétvégén, de lebetegedett. Pedig nagyon vártam, hogy a dilemmát a hétvégén együtt, közösen :-) oldjuk meg. Végül is a telefonos egyeztetés maradt. A végső szempont, ami eldöntötte a kérdést, hogy mi főleg kávézunk, tehát a 3,3 bar-t kevésnek éreztük "rendes" kávé előállításához. Majd következett a színkérdés. Első helyen a kévébarna, másodikon a narancs színű, harmadik helyen meg a fekete verzió szerepelt.

Irány a Tchibo bolt. Boltba be. Polcon sárga, kék és fekete-szürke készülék. Toporgunk, tekingetünk jobbra-balra. Középkorú eladó észlel minket, jön széles mosollyal (állítom, hogy a mosoly és a kedvesség itt az eladók szériatartozéka...). Mondom mit szeretnék. Kérdezi melyiket kérjük a három szín közül (kék, sárga, fekete-szürke). Ő a sárgát ajánlaná. Nóri is ujjong, hogy a sárgát, sárgát. Nem, nem. Mi a decens fekete-szürkét kérjük - mondom. Jó, bólint az eladó, majd eltűnik a raktárban. Még merengek a gépeken. Kéket tuti nem. Fekete? Az olyan... olyan... komor. Hivatalos. Merev. A sárga? Igen, az vidám. A szobánk is ilyen színű. A konyhánk meg sötét (nincs ablaka). A sarokba pont passzolna a világító sárga gép. És különben is "limited edition". Sárga? Sárga! Warum nicht? Jön az eladó, hozza az ajándék kapszulatartót. Mondom mégis a sárga gépet kérnénk. Mosolyog, hogy jó választás. Bemutatja hogy működik a gép. Majd megyünk fizetni. Közben megbeszéljük, hogy milyen kávékat kérünk ajándékba. A pénztárnál kérdezi, hogy van-e törzsvásárlói kártyánk, mert akkor tudna még 10% kedvezményt adni. Rázom a fejem, olyan még nincs. Nem baj, akkor gyorsan töltsem ki az igénylő lapot. Közben már húzza is le a papírkártyát. Kapunk hozzá egy kuponfüzetet. Kinyitja és mutatja, hogy van akciójuk, ha 3 doboz kapszulát veszünk a 4-et ingyen kapjuk hozzá. Óóóóó, kérünk olyat is - kiáltjuk egy emberként Nórival. Segít a kávéválasztásban ismét. És mosolyog. Mi is nevetünk. Fizetünk. Alig valamivel többet, mint az akciós 77 Euro. Majd távozunk a "limited edition" sárga géppel, 7 doboz kapszulával és egy fém kapszulatartóval.

Itthon a csomagokat leszórtuk a kezünkből és nekiestünk a gépnek. Kicincáltuk a dobozból, a régi gépet félrehúztuk. Összeszereltük az újat és én nekifogtam a német leírás tanulmányozásának. Kis ismerkedés után Nóri lefőzte az első adagot magának (Tchibo Privat Koffee), a másodikat nekem (Tchibo Caffé Crema) majd elmerültünk a bögréinkből áradó mennyei illat mellett a kávéivásban.

Kár, hogy szagokat nem lehet neten küldeni. És az is nagy kár, hogy nem lehet egymás után többféle kávét is megkóstolni...

Kipróbáltuk még a tejhabosítót is. Remekül működött. Tudunk capuccino-t is készíteni.

A masinának három programválasztó gombja van. Kék - a kék kapszulákhoz - ez 125 ml filteres kávéra hasonlító kávét ad. Sárga - a sárga kapszulákhoz - ez 125 ml krémes kávét ad. Fekete - a fekete kapszulákhoz - ez 50 ml erős kávét készít. Mi még csak a kék és sárga gombokat próbáltuk ki. Holnap reggel következik a fekete! :-)

Nagyon örülök Sunny-nak, az új családtagnak, mert igazából már egy éve (még a 100 Euros korából) ez a vágyam. És most végre teljesült. :-)

Ui: Mennyei a reggeli kávézás! Nem kell vizet engedni, nem kell kávézaccot eltávolítani, egyensúlyozni a kávé meregetéssel, nem kell 5 percet várni. Nincs melléfolyt víz, nincs mellészóródott kávé, nincs melléfolyt kávé (mert, ha rosszul tettem alá a kiöntőt, akkor bizony ez is előfordult). Van helyette két gomb megnyomása egy kar lehúzása és gőzölgő kávé. Egyedüli dilemma, hogy melyik kávét válasszuk. :-)

2010. október 8., péntek

Cafissimo vs. Tassimo - melyiket válasszam?

Lassacskán itt lesz az ideje, hogy megváljunk a jó öreg szarvasi espresso kávéfőzőnktől. Nagy dilemmám éppen, hogy milyen legyen az utód.
Hőn óhajtott vágyam - a full automata kávéfőző - nem teljesülhet a gép méretei miatt. Az itteni konyhánk nagyon picike, azok a masinák meg nagyon nagyok.
Tehát valami kisebb kell. Olyan, amivel nincs sok macera. Mert reggel korán kelek és reggeli kávéig használhatatlan vagyok. Mostanában esténként főzöm le, mert reggel nem bírom kivárni, amíg elkészül. De ha lenne valami csodamasinám, amin gombnyomásra jön a káve, na az maga a mennyország lenne. Reggelente lehetne friss kávét inni.

A Nespresso szóba sem jöhet, drága a gép és drága a kávé is hozzá.

Van itt ugye a Tchibo, Eduscho, Jacobs triumvirátus.
Van gépük is, de abszolút különbözőek. Az egyik kapszulás, a másik pad-es. A Tchibo-é a kapszulás, a Jacobs-e a pad-es. A kapszulást Cafissimo-nak, a pad-est Tassimo-nak hívják.

Caffisimo gép a Tchibo boltban kapható (kb. 5 percre tőlünk) - saját márkás, 15 bar nyomással működik.
Tassimo gép kapható a Media Markt-ban - Bosch márkájú, 3.3 bar nyomással működik.

Cafissimo gép jelenleg 79 Euro-ért kapható.
Tassimo gép van a Media Markt-ban 99 és 139 Euro-ért.

Cafissimo kapszulát láttam a Billa-ban, a Merkurban nem.
Tassimo pad-ek voltak a Billa-ban is és a Merkurban is. Ma megnézem az Interspar-t is.

Caffisimo kapszulából 10-féle kapható (Tchibo és Eduscho kávékból a Tchibo boltban). Áruk egységesen 0,29 Euro/db.
Tassimo pad-ből is hasonló a választék, de ott van forrócsoki, capuccino, tea pad is. A kávésak Jacobs márkájúak. Áruk 0,24 és 0,31 Eur/db között mozog.

Itt olvashattok róluk bővebben:
Cafissimo
Tassimo

Ti milyet vennétek?
Mindjárt teszek ki a jobb oldalra egy szavazógépet, hogy segíthessetek a döntésben. Előre is köszi a segítséget és mindennemű tanácsot. :-)

2010. október 7., csütörtök

Lilla játéka

Lilla pénteken Pestre visz egy kisebb csapat osztrák diákot. Osztálytársnők és azok barátai. Látta, hogy blogolok, erre lelkesen megkérdezte, hogy megírom, hogy Pestre mennek? Mondom, háááát nemigen. Óóóóó, pedig hirdethetnél egy jó kis nyeremányjátékot! - mondja. Mondjuk olyat, hogy ha valaki látja a csapatunkat Pesten, akkor az kap valami ajándékot. Megírod ugye?
Hát, mit tehet egy anya ilyenkor? Megírja.
Szóval, ha valaki látja Lilláékat a hétvégén, az kaphat egy Pierce Brosnan képet a Spar magazinból. Na jó, lehet valami komolyabb ajándék is. Mondjuk egy Nöm joghurt. Vagy 4 doboz Paula (puding). A reggelizőkészletet nem adom. :-)
Segítséget is adok. Szombaton az Állatkertbe mennek, utána a Westendbe moziba, majd vacsizni a Kőlevesbe és utána a Living Room nevű műintézménybe. Vasárnap délelőtt meg ismét a Westendbe mennek vásárolni.
Sikeres vadászatot! :-)

A Spar arca

A hetekben új óriásplakát jelent meg Pierce Brosnan-al.
Előbb eltátottam a számat a pasi láttán. Annyira bámultam, hogy meg se néztem, hogy mit reklámoz. Aztán másodjára is így jártam.
Harmadjára azonban már sikerült a pasin kívül azt is észrevenni, hogy ő a Spar új arca.
A héten megkaptam a legújabb Spar-os reklámújságot. Azon is ő látható. Két oldalon is. Hááát, több, mint 5 percig tartott átrágnom magam az első oldalon.
De, hogy milyen termékeket reklámoz, azt nézzétek meg inkább saját magatok. :-)

Neocitran vs. Trimedil Plus

Beteg voltam. Illetve még vagyok is. Épp betegállományban leledzem. De nem is ez az érdekes.
Hanem hogy kipróbáltam a Trimedil Plus-t. Pocsék íze van! Brrrrr! Keserű és édesítőízű marad az ember szája még órákig. Egyáltalán nem olyan, mint az otthoni, bár hatóanyagra egyezik.

"Nöm" ajándék

A "Nöm" egy osztrák tejipari vállalat. Laci hosszas tesztelés után az ő gyümölcsjoghurtjainál állapodott meg. De jelenleg van a hűtőnkben Nömös natúr joghurt, tejföl, túró, vaj. Igazán márkahűek vagyunk. :-)

A nyáron pontgyűjtő akciójuk volt. Bavallom, hogy elcsábultunk. Nem igazán vagyunk gyűjtögető család, vagyis nem. Kizárólag akkor gyűjtünk bármit is, ha azért kézzelfogható szolgáltatást lehet kapni extra fizettség nélkül. És ez most így is volt. A gyümölcsjoghurtokról kellett a matricákat begyűjteni és a neten regisztrálni őket. Különböző dolgokat lehetett érte kapni a mennyiségtől függően. Gyűjtöttünk kiskanálra és reggelizőszettre. Az akció lejárta után pár nappal kaptunk egy sajnálkozó levelet, melyben tájékoztattak bennünket, hogy az akció remek jól sikerült, sőt túl jól, mert kifogytak az ajándékokból. De ígérik, hogy hamarosan küldik az ajándékainkat, csak legyünk türelemmel. Nőztünk nagyot, hogy mily udvariasak errefelé.

Majd szeptember elején megérkeztek a kiskanalak. Pár nappal később újabb levél jött, hogy megkezdték az ajándékok kiküldését, nem kell izgulni. Teltek a hetek, lassan el is feledkeztünk a függőben lévő müzlistálunkról. Sőt, belevetettük magunkat a Paula-s (Dr. Oetker) bögrék gyűjtésébe. Épp azokat várjuk. Hétfőn jött is az értesítés, hogy mehetünk a postára. Hmmmm.... ez az Oetker nagyon gyors! Majd nézzük, a Nöm-től jött, Jéééé, nahát! Már el is felejtettük őket teljesen.

Nos, íme a teljes készletünk. A pohár nagy kedvencem, a kanalakat mindannyian szeretjük, a tál meg - már előre látom - Laci nagy kedvence lesz. :-)

2010. október 1., péntek

Élelmiszerek számokban

A blog logban láttam, hogy többeket érdekeltek volna élelmiszer árak.
Az utóbbi időben úgyis sokat foglalkoztam számokkal, hát álljon itt néhány hozzávetőleges adat erről is.
Természetesen ezek az árak csak hozzávetőlegesek, nagyon eltérőek lehetnek az áruházi láncoktól függően. Az osztrákok nagyon szeretik az akciókat, mindig ki lehet fogni jó áron termékeket. Egyszer sikerült 90 %-ban akciós termékekből bevásárolnom és nem azért vettem őket, mert akciósak voltak, hanem azért mert épp azok kellettek. :-)
Íme egy kis árkörkép a teljesség igénye nélkül.

kenyér - 1,2 és 2,5 EUR között
szeletelt toast kenyér 0,99 EUR-tól
tej 0,8 és 1,6 Eur között (de tartós már akad 0,79 EUR-ért is)
sajt (1 kg) 7 EUR-tól
darabolt sajt (20 dkg) 2,29 EUR
vaj (250 gr) 1,25 EUR-tól
natúr joghurt 0,49 EUR
tejföl 0,75 EUR
Obstgarten (joghurt féle, 4 doboz) 1,99 EUR
gyümölcsjoghurtok 0,65-től
Eskimo jégkrém 3,99 EUR
mélyfagyasztott halrudak (400 g) 6 EUR-tól
mélyfagyasztott burgonya (400 g) 1,99 EUR-tól
RIO Mare halkonzerv 2,19 EUR
paradicsom (1 kg) 2,49 EUR
alma (1 kg) 2,54 EUR
kávé (500 g) 4,99 EUR
párizsi (szeletelt, 10 dkg) 0,99 EUR-tól
sonka (szeletelt, 10 dkg) 1,5 EUR-tól
tojás (10 db) 1,69 EUR-tól
dobozos sör 0,6 EUR-tól
Red Bull 1,39 EUR
borok 2,5 EUR-tól kezdődnek
pezsgő 4-5 EUR körül
mosópor (Ariel gel, Persil tabs) 11,99 EUR-tól
öblítő (Silan, 1,25 l) 3,49 EUR-tól

A húsok áráról nagyon nehéz nyilatkozni, mert rengeteg féle van és nagyon széles spektrumon mozognak az árak. De 1 kg marhahús 12 EUR körül kapható. Egy tálca (4 szelet) marhahús ára 4-6 EUR körül van. Pulykamellet (1 kg) most akciósan 4,99 EUR-ért lehet kapni. A csirkemell filé 9 EUR körül kapható. A halak kg ára 8-9 EUR körül mozog. A mélyfagyasztott is kb. ennyibe kerül. Darálthúst 4 EUR körül lehet kapni.

2010. szeptember 30., csütörtök

Csengőhang jódli módra

Új csengőhangom van. Ez még önmagában nem egy nagy hír, hanem az az érdekes, hogy milyen. :-)
Lillával a múltkor a Müllerben iskolai cuccokat vásároltunk, aztán engedélyeztünk magunknak egy kis bóklászást a plüss játékok között. Itt bukkant rá Lilla egy zenélő csúnyaságra, mely a kosarunkban landolt a végén, születésnapi ajándékként egy osztálytársának. A lánynak ugyan csak februárban lesz szülinapja, de a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni. :-)
Otthon számtalanszor lejátszattuk a dallamot, miközben éktelen nevetőgörcs tört ránk. Majd Lillának az a brilliáns ötlete támadt, hogy beállítja a dallamot nekem csengőhangnak. Felvette és tényleg beállította. Azóta így csörög a telefonom. Tegnap megvolt az éles teszt is, a Merkur kellős közepén elkezdett jódlizni a zsebem. Senkinek nem rebbent még a szeme sem a dallam hallatán.
Viszont én az elmúlt két hétben fülig érő szájjal, nevetve köszöntöm az engem hívó felet.
Íme a dallam, melyet ma talált meg Laci a neten is.
Ha valaki túláradó örömmel fogadja a jövőben a hívásomat, akkor tudni fogom, hogy milyen csengő hangja van. :-D

2010. szeptember 29., szerda

High-tech

A Junkers kazánunknál esedékes volt az éves felülvizsgálat és egyébként sem működött már tökéletesen. Ma reggel jött a szerelő, szerelt, számlázott. Én készültem a számlázásra, kérem szépen. Tegnap este el is zarándokoltam az automatához, hogy legyen otthon készpénz. Még többet is vettem fel, mint a tavalyi felülvizsgálat, mert tudtam, hogy valamit szerelni kell. De legnagyobb meglepetésemre nem lett elég a pénz. Mondom a szerelőnek, hogy izé... nálam csak ennyi pénz van. Nézi, hümmüg, hát ez nem elég valóban. Következő kérdése: kártyája van? Ja, ja, natürlich. Jó, akkor leugrik az autóba terminálért. Így is lett. Felhozta a mobil eszközt és a lakásban kártyával kifizettem a karbantartást. Tiszta munka. :-)

2010. szeptember 26., vasárnap

Mit hozunk otthonról?

Múlt héten a magyarországi családi ebéd után mondtam, hogy mi lassan megyünk is, mert még a visszaindulás előtt vásárolni kell. Valaki meglepetten kérdezte, hogy Ausztriában nincsenek boltok? :-)
De, vannak. De nem minden megszokott dolgot lehet itt kapni. A héten azon gondolkodtam, hogy mik is szoktak a magyarországi bevásárlólistánkon lenni. Íme:
- gulyáskrém - csípős (szendvicsre használjuk)
- Secret dezodor (krém)
- Signal fogkrém - ha jól láttam semmiféle Signal termék nincs a polcokon
- Túró Rudi
- hajfesték - na, ez az, amiben Ausztriában nincs hiány, de rettenetesen drága
- Univer majonéz - végigpróbáltuk az összes itteni majonéz-fajtát, de egyik sem ilyen finom
- Univer ketchup - okot lsd. a majonéznél
- szeletelt paprikás szalámi ill. vastagkolbász - ez néha akad, de nem az igazi
- Neocitran - kiderült, hogy Trimedil plus C néven kapható!
- No-spa
- Calcium Sandoz pezsgőtabletta - ha már Kofa nyomzásra ösztönzött, hát kiderült, hogy ez is kapható :-)

Viszont vannak dolgok, amit innen viszünk haza. Íme:
- reszelt torma
- almaszósz
- Hag koffeinmentes kávé
- füstölt lazac
- Manner ostyák
- Kotanyi extra erős chili paprika mix
- tökmagolaj
- anyukámnak kuszkusz - alapvető élelmiszer bármelyik boltban a környékünkön, nem igényel hosszas utánajárást :-)
- ananász - nagyok és MINDIG nagyon finomak a Merkur-os ananászok
- szűretlen almalé

Remek jól kiegészíti a két ország választéka egymást. :-)

2010. szeptember 25., szombat

Újabb játszótárs

Azzal kezdődött az egész, hogy átrendeztük a lakást. Bútortologatás közben előkerült a szekrények alól a 2 éves por és a tetejükről is porcicák röpködtek az ég felé. Vagyis csak repkedtek volna, mert a stukkó útjukat állta ezen tevékenységük közben. Igen, kérem, nekünk stukkóra is fussa. Vagyis stukkóval együtt béreljük a lakást. Remélhetőleg felár nélkül... :-)
Szóval a porcicák csendesen lógtak a stukkóról. Sőt, a por láthatóvá tette az eddig felgyűlt porhálókat is a sarkokban.

A rendezkedés után úgy döntöttünk, hogy a kisebbik szobát kifestetjük. Jöttek is a festők csütörtökön. Viszont a porcicákat el kellett még előtte távolítani, hogy ne a frissen festett falat maszatoljuk össze velük, meg hát mégis mit szólnak majd a festők... Ígyhát szerda este tollseprű vadászatba fogtunk anyukémmal. Barkácsboltok, KIKA szerepelt a vadászterületek között. Sehol semmi. Egy darab tollseprűre hasonlító tárgy sem volt. Ekkor jutott eszembe, hogy a Swiffer-nek van valami portörlő eszköze, ami már régóta vágy tárgyát képezte nálam. BIPA-ba be, irány a polc. Meg is lett azonnal. Nem haboztunk, megvettük az Staubmagnet XXL-Kit-et.

Hazaérve azonnal be is vetettük a stukkókon. Remekül működik, leszedte a porcicákat, fényesre törölte a szekrények tetejét. A kis portörlőt ki is lehet mosni néhányszor, tehát nem kell minden használat után eldobni. Egy baj van csak, hogy nem elég hosszú a nyele, így néhány helyen székre kellett állnom, hogy messzire elérjen a kezem. :-)

2010. szeptember 24., péntek

E-card és családi pótlék

Ez a két téma kimaradt még a korai időkből.
A TAJ kártyát itt e-card-nak hívják és ez mindenképpen szükséges az orvosi ellátáshoz. A háttérben kell egy biztosító. Nekem a munkahelyem intézte az e-cardot, így a cég által kiválasztott WGKK (Wiener Gebietskrankenkasse) biztosít. Ez Bécsben a legnagyobb biztosító, szinte minden orvos szerződésben áll velük, így az orvosi ellátással kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek és költségek minimálisra csökkennek. Magyarországon az OEP-nél be kell jelenteni, hogy külföldön fizeti utánunk a munkaadónk a járulékot, különben a magyarországi orvosok még egy receptet sem állíthatnak ki számunkra.
A lányok részére viszont már nekem kellett intézni a biztosítást, de nagyon egyszerűen ment a dolog. Írtam egy rövid kérvényt a WGKK-nak, amit elfaxoltam a lányok születési anyakönyvi kivonatainak másolatával és a Meldezettel másolataival együtt. Két héten belül meg is jött a két kártya postán.

A családi pótlék igénylése is nagyon egyszerűen ment, bár előtte regisztrálni kellett a Finanzonline-on. Ezt előbb vagy utóbb úgyis meg kell tenni az adóbevallás ügyintézéséhez. Ehhez a regisztrációhoz azonban szükség van az e-card-ra. A PIN kódot postai úton küldik ki, kb. 2 nap alatt meg is érkezik. A bejelentkezés után a Familienbeihilfe menüpont alatt lehet kérvényezni az osztrák családi pótlékot. Nekünk az itteni iskolalátogatási igazolást kellett faxon elküldeni a helyileg illetékes Finanzamt-hoz és egy héttel később meg is érkezett a határozat a családi pótlék kifizetéséről. Természetesen Magyarországon le kell mondani a családi pótlékot, mert két országban nem vehető egyszerre igénybe. Itt is elég egy levél az illetékes központnak, hogy külföldi tartózkodás miatt lemondunk a CSP-ről.
Az osztrák családi pótlék kéthavonta érkezik. Iskolás gyerekek után augusztusban még egy havi CSP jár, mint a régi szép időkben otthon.

Még egy kanyar vissza az e-cardhoz és az orvosi ellátáshoz. Ha az ember orvost keres (fülész, szemész, sebész, bőrgyógyász, nőgyógyász stb.), akkor érdemes megnézni, hogy a kasszánkkal szerződésben áll-e az orvos. Ha igen, akkor semmi gond, nem kell fizetni egyetlen centet sem. Ha nem, akkor más a helyzet. El kell kérni a számlát (bár ezt maguktól amúgy is adják) és postai úton be kell küldeni a kasszához. Egy nagyon kis részét vissza fogja téríteni a biztosító. Pl. egy 120 Euro-s számlából az ember 28,4 Euro-t visszakaphat. A fogorvosi kezeléseknél bizonyos szolgáltatások ingyenesek, mint pl. amalgámtömés, gyökérkezeléshez injekció, egyes szájsebészeti ellátások. De a fehér tömés, érzéstelenítés a sima töméshez már kiszámlázásra kerül. Ezekből is térít néhány Euro-t a biztosító, de ez nem túl jelentős összeg.
Ha az ember ügyesen használja az orvoskereső oldalt, akkor valóban ingyen meg lehet úszni a gyógykezeléseket. Nekünk eddig az egészségüggyel kapcsolatban csak pozitív tapasztalataink vannak. :-)

2010. szeptember 23., csütörtök

Kifli képekben

A Laaerberg-i nagy körforgalomnál gyakran osztogatnak. Hol újságot, hol kávéspoharat, hol csak simán szórólapot. Ma reggel kiflit osztogattak. Merthogy választások lesznek. Ígyhát minket ma reggelre megvettek egy (na, jó két!) kiflivel.
De reméljük majd nem így fogy el a polgármester dicsősége. :-)




















































2010. szeptember 22., szerda

Óvodai kukucskálás

Az utcánkban nemrég nyílt egy óvoda az egyik ház földszintjén. Kindergarten "Tuna" a neve. Nyitva volt az ablak és én jól befényképeztem. :-)

2010. szeptember 21., kedd

Iskola számokban

Egy korábbi posztban megemlítettem, hogy a tankönyvek 17 Euroba kerülnek, ami némi irigykedésre adott okot az anyaországban élőknek.
Azonban az itteni iskolai költségek iránt érzett optimizmust szeretném kicsit objektivizmusra váltani, vagyis kicsit többet is megmutatnék két kamaszom iskolai költségeiből.

Nézzük előbb az éves egyszeri költségeket:
Utazási hozzájárulás: 19,6 Euro
Tankönyv: 17 Euro
Osztályfénykép: 15 Euro
Szülői hozzájárulás: 160 Euro
Osztálykirándulás vagy síelés: 200 Euro
Külföldi kirándulás: 700-1.000 Euro (uticéltól függően)
Egyéb iskolai költségek (rajzeszközök, mozi, múzeum): 100 Euro
Havi költségek:
Bérlet: 6 Euro

Egyik lány sem étkezik a suliban. Nóriéknál nincs erre lehetőség, csak az alsó tagozatban. Lilláéknál lenne lehetőség étkezni (ebéd és uzsonna) kb. 10 Euro/napért.

Ezekhez még van mobiltelefon és fittneszterem bérlet, a két lánynak közös internetelőfizetés, plusz Lillának az iskolai tandíja.

Közben megtaláltam egy régebbi táblázatomat a pesti költségekről.
Éves egyszeri költségek:
Tankönyvek: 10.000-30.000 Ft között
Osztálypénz: 5.000 Ft
Osztálykirándulás: 10.000-15.000 Ft
Sítábor: 80.000 Ft
Nyári tábor: 15.000-30.000 Ft között
Egyéb iskolai költségek (rajzeszközök, mozi, múzeum): 15.000 Ft
Havi költségek:
Bérlet: 4.000 Ft
Ebéd: 6.000 Ft

Azt kell, hogy mondjam, arányaiban ugyanott vagyunk a kiadásokkal mind a két országban. Ennek megfelelően a prognosztizált életszínvonal emelkedés elmaradt...

2010. szeptember 20., hétfő

Szabad-e a táskába bepillantani a pénztárosnak?

A ma reggeli adás egyik témája ez volt. Előbb megkérdezték az utca emberét, hogy megmutatja-e kézitáskája tartalmát a pénztárosnak, ha az arra kéri.
Az adásba leadott megkérdezettek válasza igen volt. (Nyilván nem adták le a nemleges válaszokat, hogy nehogy rontsák az arányt vagy megzavarják a köznép fejét a végleges válasz kifejtése előtt... :-))
Aztán jött a szakember, egy jogász. Ő közölte, hogy ez nem szabályos, nem kell a táskánkat a pénztáros kérésére kinyitni. Hívjon rendőrt, ha rendellenességet gyanít. Egyedül a rendőr tekintheti meg a női táskák kihívásokkal küzdő, a férfi táskák jól szervezett tartalmát. Nem kell félnünk, hogy féltett titkaink betekintésre kerülhetnek a kassza pultján. :-)

2010. szeptember 17., péntek

2222


Csak megláttam a fejlécben, és gondoltam érdemes megörökíteni ezt a kerek év-hónap-hét-napfordulót, szóval Bécsben élünk 2 éve, 2 hónapja, 2 hete és 2 napja. Éljen-éljen.

2010. szeptember 16., csütörtök

Medvéink

10 évvel ezelőtt, a születésnapom Londonban ért. A Hamley's nevű csodaboltban megleptem magam egy kicsi barna medvével. A hivatalos iratai szerint Schlepp névre hallgat és mi nem is cseréltük le a nevét, mert igazán illik a feladatköréhez. Ő az utazó nagykövetünk. Ha utazom, mindenhová velem tart. Egyszer Londonban felejtettük a vendéglátó családnál. A legközelebbi csoporttal érkezett haza 2 hét múlva. Ráadásul kedvencünk már túl van az első üzemi balesetén is. Egyszer túl közel üldögélt az olvasólámpa izzójához és arra mentem be a szobába, hogy medvénk füle füstöl. Szerencsére nem történt nagyobb baja, mint hogy összeolvadt a szőr a füle hátulján.
Amikor a kis Schleppet vettem, akkor láttam, hogy van nagyobb verziója is, de az akkor nagyon drága vétel lett volna. Így évről-évre csak vágyakozva nézegettem a Gund medvék honlapját. A beszerzésre azonban nem került sor, mert a postaköltség majdnem ugyanannyiba került Magyarországra, mint a medve maga. Idén, a névnapom előtt megint megnéztem, hogy milyen lehetőségeink vannak a beszerzésre, lévén, hogy már nem csak magyarországi lakcímünk van. Végül az amazonon találtam egy helyet, ahonnan 0 Euro postaköltséggel lehetett beszerezni az "állatot". Így a névnapom előtti estén átvehettem az új szerzeményt. Lett egy nagy, mókás medvénk, pont 10 év különbséggel. Laci rögtön megalapította a medve zenekart. Nagy Schlepp a zenekar vezetője, Kis Schlepp meg a manager. Ennek örömére utazó nagykövetünk és zenekar managerünk el is utazott velem Neusiedl-be feltérképezni a zenei lehetőségeket, mialatt én a tréninget tartottam.
Laci meg talált két blogot is, amelyet más Schlepp medvék írnak. Na, a mieink nem fognak blogot írni az tuti. :-)
http://travelschlepp.blogspot.com/
http://www.travelschlepp.com/Schlepp/oregonhomecoming.htm

2010. szeptember 11., szombat

Tramwaytag a valóságban

A ruhavásárlás és a lakásátrendezés közé ma beiktattuk a Villamos-napot is.
Autóval mentünk a Hernals-nál lévő villamos remízhez. A kora délután ellenére vagy épp emiatt elég sokan voltak kint. Főleg kisgyerekes családok illetve a Wiener Linie dolgozói és családjai.
Villamosból viszont nem volt túlságosan ellátva a remíz, csak kettő álldogált benne. A többiek mind munkába voltak állítva, jártak a Neuwaldeggbe és a Schottentor felé. Mi a Schottentor irányában tettünk egy kört egy 1929-ben készült villamossal. Klassz volt zötyökölni rajta és nézni, ahogy az út két oldalán tömegek fotózzák a villamost.
A remíz épületében meg megtekinthettük a megálló átépítések terveit, láthattunk lyukasztó automatát belülről, bemutatták a megállókban elhelyezett elektronikus információs rendszert (több, mint 600 megállóban üzelem elektronikus tábla), lehetett régi fotókat vásárolni, terepasztalokat nézni. Gyorsan be is szereztünk a néhány régi fotót a képeslapgyűjteményembe. Számszerint 5 db-ot.
Egy gyerekeknek szóló kvízműsorból pedig megtudtuk, hogy 5 metróvonal (na, jó ezt már eddig is tudtuk, nem volt újdonság, de nagy élmény volt, hogy mi magunk is meg tudtuk válaszolni helyesen a kérdést), 95 metrómegálló van Bécsben és az U2-es vonalán az új megállót október 2-án adják át. Mindeközben gyönyörködhettünk egy életnagyságú táncoló vakondban. :-)
A csarnok hátsó sarkában meg igazi kincsesbányára bukkantunk. A metrószerelvényekben található metrótérképeket, viszonylattáblákat, "Bus Haltestelle" táblákat, régi menetrendeket árultak. Centekért. Na jó, mi egy Euroért vettünk egy - a metró szerelvénykeben az ajtó fölött látható - metrótérképet és egy másik Euro-ért meg az U1 vonal műanyagtábláját.
Egy másik helyen meg árultak komplett jelzőszerkezet is, ezeket még ma is használják a régebbi típusú villamosokon.
Egyébként az egész rendezvény ingyenes volt, a villamosokon még villamosjegyet sem kellett lyukasztani! Megérte kimenni. Jövőre is megyünk!

Ui: az összvonal táblánk korát lehet megtippelni. Segítségképpen annyit elárulunk, hogy hiányzik néhány megálló a tábláról. Mármint nem a fényképről, hanem magáról a tábláról.

2010. szeptember 10., péntek

Remény az őszre

És igen! Van remény, hogy visszatér az ősz.
Ma reggel már 14 fokot mutatott a hőmérő és a rádióban is napos, meleg hétvégét ígértek.

2010. szeptember 9., csütörtök

Mindenféle maradék

Persze nem kajából, hanem gondolatból. Mert mindjárt egy nagyon hosszú (majd egy hetes) tréninget fogok tartani és azalatt nem a bloggal fogok foglalkozni.
Lássuk csak mi maradt a fejemben az elmúlt hetekből.

- Kaptam az egészségbiztosító intézettől (WGKK) egy részletes számlát a 2009-ben igénybevett egészségügyi szolgáltatásokról. Bőrgyógyász 69 Euro, részletes vérkép készítése 35 Euro, gyógyszertár 35 Euro. Ezek után kiváncsi leszek az idei MRI és CT árára.

- Lillának szociális vagy karitatív munkát kell végeznie január utolsó hetében. Ez mindenkinek kötelező az osztályban, azon a héten nem mennek iskolába, hanem az általuk megszerzett helyen "szolgálnak". Azt mondja, hogy a legtöbben a szülők/rokonok munkahelyén segítenek majd, mint pl. általános iskola, óvoda, kórház. Reméljük Lillának is lesz valami helye, megy majd a Vöröskereszthez, hátha tudnak neki segíteni.

- Lilla tankönyvei 17,5 Euro-ba kerültek, Nóriét még nem tudom. A diékbérlet még mindig 6 Euro. És szerencsésen túl vagyunk a füzetbeszerzésen is. Lillánál ez komoly kihívás, mert náluk vannak előírások. 20 lapos A/4-es, vonalas, javító margóval vagy 40 lapos, négyzetalakú, vonalas, javító margóval. Ezek vagy azok a füzetek, amiket a tanár beszed évközben javításra vagy a dolgozatfüzetek. Van benne ráció, de leginkább a tanár részéről (ami persze nem baj!), hiszen így pontosan ugyanolyan méretű füzeteket kell egy kupacban cipelnie. De a 3. évre már mi is nagyon rutinosak lettünk a füzetvadászatban. Az első évben a szintidő két hét volt, ma már csak 10 perc. :-)

- Az IKEA-ban rengeteg jó, új holmi van. :-)

- A benzin ára Ausztriában naponta változhat illetve változik is. Hétfőn a legalacsonyabb és ahogyan haladnak előre a napok úgy megy felfelé az ár, hogy hétvégi autósokon minél többet kaszálhassanak a kutak. Tegnapelőtt még 1,159 volt ma meg már 1,179. De lesz ez még több is. :-)

- A napokban felfedeztem egy új és érdekes épületet a bécsi dombok egyikén. Ferde, magas épület. A Südost Tangentéről látom, de még nem tudom beazonosítani, hogy melyik kisvárosban van. Talán Mödling lesz az.

- Ma reggel a rádióban megkérdezték az utca népétől, hogy Steiermark merrefelé található Bécstől. Sírva röhögtem a válaszokon, mert természetesen csak a rosszakat vágták be adásba. A végén bedobta a riporter a mentőkérdést, hogy melyik tartomány fővárosa Eisenstadt. Karintia? Jött a bizonytalan válasz. Nem, nem. B-vel kezdődik. Ááááá, Burgenland! - vágta ki a rezet diadalmasan a középkorú pasi.

- Már megint választások lesznek. Úgy tűnik, hogy az osztrákok nagyon szeretik ezt a szavazósdit. Nem múlik el félév szavazás vagy választás nélkül. A legutóbbi a tavaszi bécsi népszavazás volt. Amúgy most önkormányzati választások lesznek. Lilla épp tegnap este könyörgött, hogy jelentsem be szavazni, mert most minden EU-s állampolgár szavazhat állítólag. Na, ennek még utána kell néznem, mert én azért ebben nem vagyok annyira biztos. Egyébként itt a szavazáshoz 16 év a korhatár. :-)

- Tegnap - a novembert idéző ködös-párás időben - karácsonyi gospel műsor hirdetését láttam. Kis híján közlekedési balesetet okoztam az újabb meglepődéstől. Először azt hittem, hogy tavalyról maradt ott a plakát. A felfedezés után görcsösen markoltam a kormányt és igen erősen koncentráltam arra, hogy térben és időben megtaláljam magam. Gondol, gondol, gondol - a'la Micimackó. Végeredmény, még mindig szeptember eleje van. Egyszerűen nem bírok még mindig hozzászokni ahhoz, hogy az osztrákok már szeptemberben megkezdik a Karácsonyra hangolódást...

2010. szeptember 8., szerda

Itt van az ősz, itt van újra

Visszavonhatatlanul megérkezett. De nem szelíden, hanem elementáris erővel tört ránk. Tegnap óta olyan, mintha november lenne. Látványban biztos. 10-13 fok, az utca végében köd, ma szitáló eső és teljes szürkület már kora reggel.
Vagy netán valami időugrás volt csak elfelejtettek engem informálni róla? Meg is nézem a naptárban hogy milyen hónapot írunk.
Remélem az Univerzum visszacsinálja a dolgot és küld egy kis meleget és napsütést még.

2010. szeptember 7., kedd

Schnitzelhaus

Ez egy régóta húzódó történet nálunk. Immáron több, mint 2 éve odázgatunk egy közös ebédet vagy vacsorát eme franchise rendszerű bécsi műintézményben. A halasztgatás fő oka gasztronómiai bizalmatlanság volt. Meg az, hogy valahányszor elmentünk bármelyik Schnitzelhaus előtt, az kongott az ürességtől. Soha nem láttunk embereket ott enni.
De úgy látszik a Schnitzelhaus nem adta fel meggyőzésünket. Folyamatosan landoltak akciós szórólapok a postaládánkban. Mindig megnéztük a képeket, fogadkoztunk, hogy "na, mostmár tuti elmegyünk enni". Vasárnap is így gondoltuk. De az Állatkert után nagyon elfáradtunk, egy felesleges lépést sem akartunk már tenni, még akkor sem, ha kajáról volt szó. Így enerváltan bámultuk a konyhában a szórólapot és a hűtőt felváltva. Már épp sorsot akartunk húzni, hogy ki csináljon mirelitből vacsorát, amikor is Lilla benyögte, hogy a Schnitzelhaus-ból rendelni is lehet. Mindannyian egy emberként vetettük az ötletre magunkat. Az enerváltság eltűnt, helyette fellángolt a vita, hogy mit rendeljünk. Végül egy mediterrán schnitzel-t és egy schnitzel tálat rendeltünk. Lilla volt a rendelés megvalósítója, mert egyedül ő rendelkezik telefonos kommunikációhoz is elegendő nyelvtudással.
Nem telt egy fél óra és meg is jött a rendelés. Az egyedüli meglepetést csak az okozta, hogy 2,9 Euro-t felszámoltak a kiszállításért. Azonban a minőség és a mennyiség az abszolút rendben volt. A következő alkalommal Nórit küldjük le, hogy hozzon enni. Az mégis ingyen van. :-)

Schönbrunni állatkert

Mint ahogyan minden más bloggert, augusztusban engem is elért az alkotói válság. A 100. poszt megírása sem ígérkezett könnyű feladatnak, mert épp tombolt a nyár. Akkoriban elég unalmasan teltek a fülledt nyári napok, kollégám háza, kerti munkák, ráadásul a lányok otthon voltak nyári munkán, majd jött a nyaralás. Semmi izgalmas nem történt a házunk tájékán.
Ám a múlt héten megjöttek a lányok és velük együtt jött a "micsinálunk a hétvégén" kérdés is.
Hát mi mást csinálhatnánk iskolakezdés előtt, mint hogy Állatkertbe megyünk?
Így is lett. Egy kicsit nehezen indult be a vasárnap, mert még mindeféle selejtezési, pakolási ügyletünk volt a sulikezdés előtt. Így történt, hogy majdnem délben indultunk el, amivel nagyon megnehezítettük a parkolóhely találási esélyeinket. Első körben nem is kaptunk helyet. Bánatunkban teljesen körbeautóztuk Schönnbrunn-t (a Gloriett-től indulva), hátha máshol lesz hely. Az állatkert főbejáratánál felcsillant a szemünk, hogy a táblák mutatják a parkolót, menjünk arra. Na, jaaa, jól visszajutottunk a felső parkolóhoz. Mint kiderült az a hivatalos állatkerti parkoló. Tettünk még egy kört a teli parkolóban és szerencsénkre egy bolgár család befejezte állatkerti sétáját, így majdnem a bejáratnál álltunk meg.
Épp Tierschutz (Állatvédő) nap volt az állatkertben, rengeteg látogatóval. De a rengeteg ember szépen eloszlott az állatoknál, sehol nem volt igazi tömegnyomor.
Láttuk a kiselefántot (állítólag már korábban is láttuk, de nekem akkor nem tűnt fel...), elmentünk az alvó pandákhoz is (soha nem volt szerencsénk őket mozgó állapotban látni, maximum a hátukat evés közben...), de a pandaház jelenleg zárva van, augusztus 23-án újabb pandabébi született. A kifutóban azonban nem maradt el a szokásos panda-hát élmény, mert a bozótban ott szundikált valamelyik. A koalák is hozták a szokásos formájukat. Na mit is? Háááát, aludtak.
Aztán úgy gondoltuk, hogy fóka etetést megnézzük. Gondolat maradt csak. Mert 15 perccel az etetés előtt már nem lehetett helyet találni a medence körül. A vállak fölött kukucskáláshoz a 164 cm-em meg nem elég. Így ezt feladtuk, csak távolról hallottuk a tömeg sikongatását, ami egy-egy sikeres hal elkapást vagy apró kunsztot??? kísért.
Minden esetre az Állatkert továbbra is a kedvenc helyünk marad.