Egyik kollégám megkért, hogy vigyázzunk a házára nyári szabadsága és üzleti útjai alatt. Ez 5 hét összesen. Szívesen mentem bele az ajánlatba, mert úgyis nagyon szerettem volna magam kipróbálni, mint kertes ház lakója. Mindig nagyon vágytam saját kertre, de fogalmam nem volt, hogy fogom-e élvezni. Hát fogom. :-)
De most nem is erről akarok írni, hanem a vidéki lét érdekességeiről.
Először is, a kertkapu csak retesszel záródik, kulcs nincs. Vagyis bárki be tud simán jönni a kertbe. De nem fog. Maximum a szomszéd megetetni, megitatni a nyuszikat, ha én nem vagyok ott a hétvégén.
A kerti csapok a ház falán vannak, ebből lehet locsolni. Az egyik speciel kint van az utcafronton. Mindkettőn rajta van a locsolócső (van vagy 20m hosszú mindkettő), különböző locsolófejekkel. Mikor megmutatták, riadtan kérdeztem, hogy hogyan kell leszerelni és hová teszem el őket. Erre ők néztek riadtan, hogy miért akarom én leszerelni... Szóval nem rakják el, csak télen.
A teraszról sem visznek be semmit, ha elmennek otthonról.
Minden kertben gyönyörű zöld a fű. Mindenki lelkesen locsol esténként. Én is. A kert nagy részét automata fejjel, de a ház két oldalát kézi erővel.
Viszont rengeteg a szúnyog. És itt nincs repülőről permetezés. Tegnap a szomszéd néni kérdezte, hogy Magyarországon is ennyi van-e. Mondtam, hogy igen, de nálunk időnként irtják őket.
Érdekesség még, hogy nem lehet füvet nyírni vasárnap. Mert zajos. És valóban senki nem teszi ezt. Vasárnap teljes csend honolt a falurészünkön.
A kukák nálunk kint vannak a fedett garázsbeálló alatt. Senkinek nem jut eszébe eltulajdonítani őket. De így kikészíteni sem kell őket, mert a kukások megnézik, hogy melyik van tele és kiürítik azt. (Én azért kihúztam a teli kukákat az út szélére, mikor láttam, hogy a szomszédok is kirakták őket...)
Itt is van szelektív hulladékgyűjtés. Van egy komposztálós kuka, egy normál szemetes, egy papírhulladékos és egy műanyagos kuka. A műanyag hulladékhoz még külön sárga zacskó is van, ha nem lenne elég a kuka.
A szomszédok jó fejek, mindketten nagyon szépen artikulálva és lassan beszélnek hozzám németül. És igyekeznek egyszerű szavakat használni. Egészen jól elkommunikálgatunk.
A családoknak általában két autójuk van, mert a vasútállomás jó másfél kilométerre van. Ugyan biciklivel is el lehet oda menni, de úgy látom, ez nem olyan divatos közlekedési forma errefelé. A boltok sincsenek túl közel, oda már mindenképpen autó kell. A vonatközlekedés viszont nagyon jó. Minden fél órában van vonat Bécsbe és onnan vissza este 11-ig. A menetidő 20 perc. Nóri minden este így jött vissza Bécsből és nagyon élvezte. A vonatok tiszták, gyönyörűek és pirosak.
Az autózással sincs nagyobb gond. Igaz, most nyár van és kisebb a forgalom, bár az autópálya 4 sávja nagyon kell még ilyenkor is. Én 30 perc alatt beérek. Ez nem sokkal több idő, mint a szomszéd kerületből bejárás.
Nekem nagyon meggyőző a vidéki lét, rettentően élvezem minden előnyével és számos nehézségével (napi locsolás 1,5 óra, nyulak ketrecének hajnali 6-kor történő takarítása hangyák és szúnyogok miatt, rettentő sok szúnyog, pókok, legyek, meztelen csigák) együtt.
4 megjegyzés:
Ragyogó, irigyellek (eltekitve a pókoktól...)
Ti is városban laktok?
Sövény nincs?
Van. Egy rövid és egy hosszú. :-) De a sövényvágót messze elkerülöm. Mert folyton eszembe jut, hogy hogyan nyisszantottad el a kábelt. :-)
Megjegyzés küldése