2011. december 18., vasárnap

És megint hangulatba jövünk

Rég nem írtam. A számos ok között az egyik legnagyobb ok a munka, a kisebbik pedig az, hogy a múlt heti hosszú hétvégét Prágában töltöttük. Erről majd később írok.

A rengeteg munka mellett idén valahogy eltörpült a Karácsony. Mint ahogyan annyian panaszkodnak mostanában, nekünk sincs karácsonyi hangulatunk. Talán az időjárás is teszi a közel +8 fokjával. De tegnap nagyon keményen dolgoztunk a hangulatba jövésen. Belefogtunk a karácsonyi készülődésbe. Túl vagyunk egy nagybevásárláson, fél nagytakarításon, némi dekoráláson. Megvettük a fát is, lent áll az udvar sarkában, reméljük ott is marad 24-ig.
Tegnap hajnalban kitaláltam, hogy idén a kollégáimnak házi készítésű lekvárt fogok adni. Mind a kilencnek. Így még az este készült egy ananászos-eper, egy fahéjas alma és egy vaniliás banános lekvár. Mind nagyon-nagyon finom lett! Olyannyira, hogy a héten lehet, hogy lesz még egy kör belőlük más karácsonyi célszemélyek részére is. :-)

A tegnapi napra azért jutott egy kis izgalom is. Az IKEA-ban az ebéd kifizetése közben felfedeztem, hogy nincs meg a bécsi bankkártyám. Egy másik kártya kisegített bennünket, de azért egy pillanatra kivert a víz. Gyorsan végiggondoltam, hogy lehet a kártya. Csakis a Tchibo boltban. Ott vásároltunk utoljára. Na, elő egy okostelefon, bolt telefonszáma kikeres. Lilla felhívta a boltot. A hölgy megígérte, hogy utánanéz a kártyának, hívjuk 30 perc múlva. Így is tettünk, mire sietve közölte, hogy megvan a kártya, majd le is tette. Mi befejeztük a vásárlást, merugye, ha már egyszer ugye kiatóztunk addig, akkor nem térhetünk haza üres kézzel, holmi elveszett kártya miatt. Ezért van az embernek több kártyája. :-)
Szóval visszautóztunk a Tchibo üzlethez. Az eladó beletúrt a fiókba több tucat kártya közé, majd kihúzta a kék Erste-s kártyám. Közben megkérdezte a nevem, majd átnyújtotta a kártyát, hogy "Ez az?". Ennyi. Semmi papírmunka, semmi önigazolás. Semmi az égvilágon. Majd a nap folytathatódott ugyanúgy, ahogyan egy Karácsony előtti átlagos szombat. Ilyenkor nagyon örülök, hogy Bécsben élünk.

Ui: hozzáteszem, hogy a bakkártáymat az égadta világon semmire sem lehet használni PIN kód nélkül, ezért nem is gondolkodtam az azonnali letiltatáson. Különben is, ez itt más világ, mint ahogyan be is igazolódott.

1 megjegyzés:

Hajnalka Nagy írta...

Örülök, h megoldódott!! :)
És netes vásárláshoz se lehet használni? csak kérdem...
(mert pl.amazonhoz már nem is tom szlaszámot kellett megadni vagy bank kártya számot, h vásárlás, kiszállítás után 1-2 nappal levonják automatice a biz.összeget...)

Én állandóan ellenőrzöm minden boltból kijövéskor, de még így is sokx van, h utánam szólnak, h hééé a terminálban felejtettem (mer' mondjuk egyik gyerkőc épp előadja magát s szeretnék mielőbb kint lenni:D:D) s csak akkor nyúlnak hozzá kivenni!..

1ébként nekem itt a legfurább s legüdítőbb kártyával kapcsolatban az volt, h a boltban én dugom be, én húzom ki, eladó hozzá se nyúl(hat)... otthon meg pint fordítva ugye, max ha pin-es,akkor pötyögök, de pénztáros húzza le, tapizza kártyámat:(
( s jobb már tom, ha pin-es (még ha 3-4 fránya pin-t is kell észbe tartanom...nagyobb biztonságban érzem magam, nah))

Hó nélkül nehéz hangolódni, most is épp madártrilla van reggel óta...kész tavaszi hangulat az advent helyett...