2012. június 27., szerda

Képes hírek

Igértem képeket is.
- Két hete befőztem. Eperből és meggyből. Idén nem lett túl sok, mert annyi minden más fontosabb volt, mint a lekvárfőzés. De azért teljesen nem maradhatott el. :-)







- Tegnap volt Nóri érettségi bizonyítvány kiosztója. Délelőtt 11-kor volt az ünnepség. Volt műsor énekléssel, igazgatói és kerületi polgármesteri beszéddel, ünnepélyes átadással és az európai himnusz eléneklésével zárult az egész.








- Délután Lillával és anyukámmal elmentünk egy kicsit kirándulni (Nóri a Balatonra utazott a szabadnapján). Kirándulásunk kulináris fénypontja a Mödling felett található Panorama Restaurant volt, ahol estebédünket fogyasztottuk a ragyogó napsütésben. Nagyon finom volt minden, a Malakoff Nockerl valami egészen fenséges desszert  volt. :-)
http://www.panoramarestaurant.at/





- Vacsi után elgurultunk (autóval, de mi is közel álltunk a gurulás fázisához...) Gumpoldskirchenbe. Útközben megcsodáltuk a szőlőültetvényeket és a lélegzetelállító kilátást. Többször elhangzott a kétségbeesett "Te csak vezess!" kiáltás, mert mutogattam, hogy "Azt nézd..." miközben az út veszettü kanyargott. A kisvárosban aztán megállapítást nyert a tény, hogy ide még vissza kell jönni. Egyszer józanon várost nézni, és egyszer józanon borkóstolásba kezdeni. Gumpoldskirchen ugyanis a borút része. Még így, szezonon kívül is jól látszott, hogy a városka girbe-gurba főutcájának minden háza bort kínál a szomjas és kevésbé szomjas turistának ősszel. Nagy élet lehet akkor ott. Van vagy 6 kitáblázott parkoló a vendégek számára és majd' minden házban van Heuriger. Ősszel feltétélenül ott a helyünk. Ha valakit érdekel itt találhatja az épp aktuális Heuriger Kalender-t. :-)
Most csak a templomig sétáltunk fel, ahol is a kölni dómban található labirintus másolatát járhatja be az ember. Nézzünk egy kis magyarázatot a labirintus és a vallás összekapcsolódására:
"A középkori Európában a labirintus már minden esetben keresztény allegória: a bűnök, tévelygések közepette való bolyongást jelképezi.  A 12. század körül épült itáliai és franciaországi gótikus katedrálisok (Chartres, Amiens) padlózatára labirintusokat rajzoltak, amelyeken a zarándokoknak és vezeklőknek a bűnbánat jeleként sokszor térden kellett végighaladniuk.
Később a barokk korban vallásos jelentése háttérbe szorul, és a székesegyházak helyett díszes, növényekkel teli kertekben fedezhetjük fel a labirintust.
A 20. században, a II. vatikáni zsinat után – az egyház mint Isten vándorló népe gondolat alapján – ismét népszerű labirintusformák készülnek a modern templomokban és környékein, Németországban elsőként a kölni Szent Severin-templomban. Ott is, mint megannyi más templomban hirdetik, hogy a Krisztus által megváltott ember az Úr ígéreteinek megfelelően hosszú földi zarándokútján a mennyei haza felé tart, és e vándorlás közben keresi a vele való találkozást.
Nézzük meg a labirintus keresztény jelentéstartalmát! Az a döntő különbség a labirintus és az útvesztő között, hogy a labirintus legrégebbi formája szerint csak egy úttal, egy bejárattal és egy központi céllal rendelkezik. A kör és a kereszt a labirintusban egybeolvadnak. A középen felfedezhető kereszthez vezet minden út. A kanyarulatok kitöltik az egész belső teret, az ide „belépő” minden bizonytalanság és keresés ellenére – ha kitart – biztosan középre jut.

Emberi életutunk találó adventi szimbóluma mindez, hiszen mindannyian úton vagyunk a nagy cél, az örök haza felé, amelyet a labirintusban a kereszt jelképez. Életünk labirintusos útjain a távolság sokszor optikai csalódást okoz. Látjuk ugyan a célt, de gyakran eltávolodunk tőle, mert letérünk az útról, vagy meg-meg állunk, és megkérdezzük önmagunktól, hogy érdemes-e továbbmenni. A labirintusban 11 kör gyűrűzik befelé. Ez a szám a keresztény szimbolikában a tökéletlenséget, a végességet jelenti. Utalás arra, hogy életünk törékeny útjain hibák, gyengeségek kísérnek. Azonban gyorsan és olcsón itt nem kapunk semmit. Ahhoz, hogy eljussunk életünk céljához, a középpontban lévő Istenhez, utunkon fáradtságot nem kímélve, igényességre törekedve kell járnunk. Bátorítás lehet  ez arra, hogy kitartóan haladjunk tovább az evangéliumi értékek keresésében, mert utunk célját elérve vele találkozhatunk. Ezt kívánom önöknek szeretettel, az adventi úton készülődve." - Lukács József, Köln

A templomon kívül még nevezetesség a régi Vároháza is, mely az 1600-as évekből származik.

3 megjegyzés:

Hajnalka Nagy írta...

Nah, ez felettébb tetszett!
- a szedett-vedett befőttes üvegek, ami annyira jellemző ránk is haha :D (ami jó befőzésre minek reciklikáljuk ugyebár?!)
- és adtál egy jó tippet, h hova vigyem még 7végén a hozzánk látogató barátnőmet (persze itt a szomszédban ez a Panorama Restaurant és naná, h nem tudok róla, szégyen!!)

Nikol írta...

Hajni: hol szedett-vedett az? Van benne több egyforma is. :-)

A helyiek mindig kevesebbet tudnak, mint a látogatók. :-)
Élvezzétek az éttermet, de lehet, hogy hétvégén érdemes asztalt foglalni.

Hajnalka Nagy írta...

Így van, így van! :)
Meglátjuk, én a vasárnapra gondoltam, bár aznapra inkább Laxenburgot terveztem neki... (talán péntek du.se lenne rossz, igaz max gyalog kaptatunk fel, mert holnap estétől szombatig nincs kocsi a háznál)
p.s.Nórinak nem rossz ez az új haj, ami már tom nem annyira új, de mégis! :)