2013. december 9., hétfő

Másnapos autó

Szombat, Bécs, télies idő, plusz 2 fok (a hajam még mindig tart*). A bolt 5 perc távolságra van autóval. Guruljunk el. Kell pulcsi? Hááát, talán nem árt, mert a be- és kipakoláshoz hideg van azért. Kell kesztyű? Ááá, az nem kell, rövid ideig tart az egész út, meg a pakolás is.
Harisnya kell? Húzzunk, mert fázósak vagyunk és mégis csak hideg, télies idő van.
Ártalmatlan páfrányfenyő
Séta az autóhoz. Atyaég! Mi van a tetején? Valaki ráöntött egy vödör koktélrákot? Nem, inkább kis madárfiókák. Ááá, ahhoz hideg van. Vagy lehányták? Még néhány lépés és kiderül, hogy ártalmatlan bogyók.
Ártalmatlaaan? De hisz ez bűzlik! Hányás szaga van! Nekem nagyon rossz a szaglásom, így közelebbről is szagmintát veszek, mert nem hiszek Lillának. Brutál! Tömény bűz!
Most mi legyen szegény kis "összehányt" autónkkal? Nincs más hátra, mint beülünk. Itt döbbenten megállapítjuk, hogy a bogyók szétnyomódtak a szélvédőn. Sárga "hányás" mindenfelé.
Szedjük le kefével - így Lilla. Hülye vagy? - így én - Bottal sem piszkálnám! Utána még a kefét is dobhatjuk el. (Olyan naaagy, rendes autómosó kefét is tartunk az autóban.)
Szóval irány az autómosó. Útközben fuldoklunk a szagtól, így inkább a nyitott ablakon besüvítő szelet választjuk.
Cél az automata mosó. Míg én jegyet veszek, addig Lilla papírzsepivel leszedi az autón maradt bogyókat. Majd megszagolja a kezét. Nem kellett volna. Elmegy kezet mosni.
Behajtok a mosóba. Utána a mosó ajtajárara tapadva bámulunk befelé a metsző szélben és reménykedünk, hogy ott bent, a párában tisztul az autó.
Gingko biloba - növényhatározó
Kész. Szaladunk megnézni. Nem rossz, nem rossz. Csillog-villog, de a foltok nem jöttek le. Rászáradtak és a mosó keféi sem tudták eltávolítani. Találgatjuk, hogy vajon most a mosó keféje büdös lett-e.
De nem érünk rá ezzel sokat foglalkozni, mert a foltok ott éktelenkednek az autón. Sárgán és büdösen.
Irány a kézimosó, ott van nagy nyomású pisztoly. Ülünk a büdösben (mert kiszállni hideg van) és várjuk, hogy valamelyik férfi elkészüljön előttünk.
Kész, akkor én jövök! Pénz bedob, pisztoly betáraz, célta tart és... nem történik semmi. A "hányás" foltok makacsul ragaszkodnak az autóhoz. A nagy nyomás sem segít.
Az ominózus termés
Kiállok. Bemegyünk a kútra autómosó rongyért. Ezt bizony le kell sikálni. 4 rongy 4 EUR. Jöhet.
És következett a lázas sikálás. Meg szétfagyott kezek. De a foltok megadták magukat. Az autó tiszta lett. Kivéve a tetejét, mert a Meriva közismertem magas autó, mi meg közismerten alacsonyak vagyunk a gyerekkel. :-) A rongyokat még véletlenül sem tartottuk meg, kidobtuk őket a kukába.
Hazafelé már csak kicsit szaglott szegény másnapos autónk.
Megfogadtuk, hogy többé akkor sem állunk az alá a fa alá, még akkor sem, ha ott van a földkerekség legutolsó parkolóhelye.
A fa pedig egy mezei Gingko biloba fa.
http://www.tuja.hu/pafranyfenyo.html
És tegnap megnéztem a fa tövét, a rengeteg bogyótól penetránsan bűzlik. Ne higyjétek, hogy nem büdös a lehullott termés! :-)

*Taft reklám a 90-es évekből.

Ui: itt van még egy kis ismertető:
"A ginkó gyümölcse hosszú kocsányon függő, aranysárga, kerek szilva nagyságú. A húsos, ragacsos burok fogyasztásra nem alkalmas. Vajsavat, ginkósavat, bilobolt tartalmaz, melyek bomlásakor bűzös szag keletkezik. Ez az oka annak, hogy az európai parkokban nem szívesen ültettek termős ginkó fákat. A fiatal fáról még nem lehet megállapítani, hogy porzós vagy termős lesz-e, csak a kromoszómák alapján lehetséges a korai felismerés. Ugyan mindegyiknek huszonnégy kromoszómája van, de a porzós és termős ginkó külseje más és más. A húsos burok alatt csonthéjas, két- esetleg háromélű, 1,5-3 cm hosszú, 1-2 cm széles magház van. A benne található mag sárgászöld színű, keményítőtartalmú, táplálószövete étkezési célokra felhasználható (l. később)."
Forrás: http://terebess.hu/keletkultinfo/ginko.html

Nincsenek megjegyzések: