Ma van a "Bicajjal munkába" nap. A mi cégünk is csatlakozott a kezdeményezéshez és a város több pontján találkozási pontokat jelöltek ki egy-egy vezetővel. A mi találkozási pontunkon én voltam az egyetlen résztvevő, de sebaj. Így is nagyon jó volt.
Kb. 7 éve nem ültem bicajon, igaz az elmúlt másfél hétben edzettem egy kicsit a bicajon a konditeremben. Bár az azért közel sem olyan, mint a valódi bicajozás, viszont arra jó volt, hogy arcvesztés és komolyabb izomláz nélkül beérjek a céghez.
Megállapíthatom, hogy a céghez be lehet érni
- autóval 20 perc alatt,
- bicajjal 30 perc alatt,
- tömegközlekedéssel 40 perc alatt.
Azt hiszem, hogy most átváltok a bicajra egy kicsit. :-)
Ui: holnap majd csinálok fényképeket az útvonalról, mert nagyon-nagyon szép helyeken bringáztunk. Ma a túlélés volt a cél. :-)
2 megjegyzés:
én akkor kezdtem Bécset magaménak érezni (úgy egy, másfél év ittlakás után), mikor biciklire váltottam.
Na, nekem 3 év kellett hozzá. :-)
De látszik, hogy nagyon otthon érzem magam mostanában. Először a tömegközlekedés, most a bicaj. :-)
Megjegyzés küldése