Köztudott, hogy manapság nagyon megosztó nap a Valentin-nap. Mi ezt a napot is felhasználjuk (a többi 365 vagy 364 mellé), hogy ünnepeljünk. Nincs kimondott cél, nem beszélünk a szerelemről, a szeretetről, csak egyszerűen csinálunk valami érdekeset. Idén én voltam a programfelelős. Én már számtalanszor voltam a Figlmüller-ben az elmúlt nyolc hat évben, de Lacival még soha nem sikerült eme jeles műintézményét meglátogatni. Gondoltam egy nagyot, és megpróbálkoztam az asztalfoglalással múlt vasárnap este. A Figlmüller 109 éve ellenére is halad a korral, van lehetőség online asztalfoglalásra. Angolul és németül is. Vacsorára már nem volt hely, de az ebédidő még üres volt. Mivel szabadságra készültem, így végül is az ebédidő is megfelelő lett. Sőt! Még talán jobb is a nap közepén egy hatalmas schnitzel, mint vacsorára.
A meglepetés nem teljesen sikerült, mert Lilla elszólta magát és nem volt kedvem kimagyarázni a dolgokat, mert úgyis csúnyán kilógott már a lóláb. Így minden mellébeszélés nélkül indultunk ebédelni. Korgó gyomorral.
A Wollzeile-n található étterembe mentünk.
Nem sokat vacakoltunk a rendeléssel. Mindketten a klasszikus verziót kértük, Laci krumplisalátával, én paradicsomsalátával. 10 perc múlva már asztalunkon is volt a méretes adag.
Újabb 10 perc után meg csak az üres tányérok maradtak.
A kiszolgálás professzionális, az étel minősége az etalon, az adag meg hmmm.... riesengroß.
A ma étteremként jegyzett hely borozóként indult még 1905-ben. Mind a mai napig a Figlmüller család tulajdonában van. Johann Figlmüller rájött, hogy kellene valami ételt is felszolgálni a bor mellé. Így született a schnitzelek schnitzele. :-)
Az itteni schnitzel nem borjúból készül, ugyanis Hans Figlmüller szerint a bécsiek jobban kedvelik a sertésből készült rántott húst. Az általuk készítetett rántott szelet extra vékony, maximum 4 mm vastag lehet. 4 konyhai alkalmazottjuk nem csinál mást, csak húst klopfol naphosszat. Évente 50 tonna húst (250.000 szeletet!). Ennyi az étterem átlagos felhasználása. Ketchup és mustár nincs a hús mellé (Herr Figlmüller szerint lélekszomorító eme dolgok akárcsak említése is), van helyette citromos krumplisaláta galambbegysalátával.
Az étteremet már a 4. generáció irányítja, az első váltás 1961-ben történt. Jelenlegi tulajdonosa Hans Peter Figlmüller 1943-ban született Bécsben. Felszolgálónak tanult, majd később Kremsben végzett vendéglátás szakon. 1972-ben megnyitotta Grinzing-ben borozóját a Grinzingerstraße 55-ben, melyben a család 3 hektáron termeszt szőlőjéből készült bort szogálják fel a vendégeknek. Egy évvel később azonban átvette a Bäckerstraße-i étterem vezetését.
Az étterem nem titkolja a "gyártási eljárást" sem, a nyers húst pillangóvágással szeletelik, klopfolják, panírozzák. A kész szeleteket nem fritőzben, hanem serpenyőben sütik és mindösszesen 30 másodpercig sül a forró olajban a hús. Így marad szaftos, mégis aranybarna.
További érdekességeket olvashattok magyarul:
És németül (érdemes a videókba belenézni):
1 megjegyzés:
Ez de jól néz ki - 2 adaggal ide:-)
Megjegyzés küldése