2010. december 31., péntek

2010. éves visszatekintő

Még 16 óra és vége a 2010-es évnek, tehát itt a remek alkalom, hogy visszagondoljunk mi minden történt velünk ebben az évben. Jó és kevésbé jó egyaránt.

- Nóri 18 éves, én pedig 40 lettem.
- Lilla kapott osztályzatot év végén németből.
- A nyáron 5 hétre volt kertes házunk és én kikertészkedhettem végre magam.
- Vettünk autót.
- Lábon elhordtam egy stroke-ot és nyom nélkül gyógyultam.
- Jártam Moszkvában, igaz üzleti úton, de jó és érdekes volt.
- Lilla kapott nyári munkát, melyet meg is hosszabítottak neki.
- Lilla összegyűjtötte a jogosítványra a pénzt.
- Nóri végre saját pénzből vette meg a karácsonyi ajándékait.
- Munkámban is sikeres évet zárhatok, bár idén nem voltak látványos érdemeim, de azért elégedett vagyok.
- Voltunk az ősszel Lacival Tihanyban.
- Vettem végre jó porszívót és még jobb kávéfőzőt.
- Tovább ismerkedtünk Béccsel, jártunk újabb szép helyeken.
- Anyukámmal életre szóló jó kiállításokat láttunk (Hundertwasser, Frida Kahlo).
- Németül néztem mozifilmet, igaz csak a Rapunzel volt az, de mindent értettem.
- Nóri tanulmányi eredményei látványosan javultak idén.

És rossz dolog? Legalább valami kicsit rossz dolog? Nem, nem igazán jut semmi az eszembe. Persze voltak kisebb összezördülések, mosolyszünetek családon belül, de olyan érdemlegesen rossz dolog nem történt velünk, mert ami rosszul indult, végül az is jól végződött. Most mondja Laci, "És amikor a Fiatot elszállították?". Igen, de ennek is jó lett a vége, mert meglett az autó. Na, jó 200 Euroval szegényebbek is lettünk, de a megkönnyebülés leírhatatlan volt, amikor telefonon megtudtuk, hogy CSAK elszállították az autót.

De! Végül is egyetlen dolog van, amivel idén sem jutottunk dűlőre, hogy mi legyen Lillából, ha nagy lesz... :-)

2 megjegyzés:

Notburga írta...

Igazán jó évet zárhattok, ilyen legyen a következö is! Sikeres, boldog Újévet!

Csilla írta...

Kivánom, hogy a következő év is legalább ilyen jó legyen!

Jaj, ez a kérdés minket is rendkivüli módon foglalkoztat, szörnyü, az ember segitene is, de hát a döntés az ő kezükben van. Meg mit csináljon az ember egy olyan gyerekkel, akit minden érdekel és ráadásul egy minizseninek mondják a tanárai, mindent tud? Pufff! Remélem nektek könnyebb lesz a döntés, mert nálunk még mindig nem az igazi.