Idén először maradtunk Szilveszterre Bécsben. Az asztalfoglalásra esélytelenek voltunk a héten, az ismertebb helyeken már november végén lefoglalják az asztalokat.
Végül konkrét vacsora tervek nélkül indultunk neki a városnak, de programajánlónk már legalább volt.

Mi a Rathausnál kezdtük. Ott a Radio Wien állított fel hatalmas színpadot és épp régi slágereket játszottak élőben. A karácsonyi pavilonok közül megtartottak néhányat a tér szélein, ahol szilveszteri kiegészőket (villogó nyuszifület, vicces parókákat, malac sapkát és újévi malacokat minden mennyiségben), puncsot, forraltbort, hot-dogot, virslit, kolbászt árultak.
Este 7 órakor már szép kis tömeg gyűlt össze a téren. Nagyon sokan kisgyerekekkel voltak.
Innen a Freyung felé indultunk tovább a szervezők által kijelölt útvonalon. Az utcákat lezárták és mindenhol "Steward" mellényes emberek gondoskodtak a biztonságról, illetve igazították útba a turistákat. Minket nem kellette, de ugye mi már nem is vagyunk turisták. :-)


A Stephansplatz-nál azonban jött a non-plus ultra. A színpadon operetténekesek adtak elő híres bécsi operettslágereket. A közönség velük énekelt! Mi csak szájtátva figyeltük a bundás, télikabátos idősebb hölgyeket, urakat akik a zenére billegtek és énekeltek.


A Zanoni & Zanoni fagyizó és cukrászda utcai standján pedig forraltbort ittunk és közben a mellékutcában felállított DJ sátor zenéjét élveztük petárda és tüzijáték pukkanásokkal megspékelve.

Egyetlen dolog csúfítja csak el hangulatot, pontosabban az

A Reumannplatz-on leszállva óriási petárdazaj fogadott bennünket. Bevallom én nagyon-nagyon féltem, de minden baj nélkül hazaértünk. Úgy tűnt, hogy a petárdákat nem dobálták olyankor, ha az utcán mások is tartózkodtak viszonylagos közelségben, de akkor is nagyon félelmetes volt.
Éjfél előtt nem sokkal azonban elszabadult a pokol, több mint egy órára. Ilyen hangzavart még Pesten sem tapasztaltam, bár összehasonlítási alapom nem sok van, mert mi viszonylag kis lakótelepen lakunk, mások zaja nem nagyon ér el hozzánk. Elképesztő volt a sok robbanás, kissé háborús érzést kölcsönzött az óév utolsó órájának...
Összességében a belvárosi szilveszteri élmény felejthetetlen volt, nagyon megérte bemenni, még akkor is, ha 3 pár zokni volt a lábamon, plusz harisnya és feljebb is 3 réteg ruha fedett a kabát alatt. :-)
Ajánljuk mindenkinek, hogy aki teheti töltse az év utolsó estéjét Bécs belvárosában! Sokkal jobb, mint a karácsonyi vásár! :-)
Részletes képriportunk itt található.
6 megjegyzés:
Végignéztem a képeket a férjed oldalán. Gratulálok! Érti a dolgát, nem csak jó gépe lehet, de tudja is használni.
AnTalk: Köszi! A fotózás a legfőbb elfoglaltsága (persze csakis közvetlenül utánam). Természetesen megrendelésre is dolgozik. Távolság nem akadály. :-)
Egyébként tőle tudom, hogy nem a gép a fontos, hanem az objektív. Amúgy Nikonnal dolgozik, de objektív téren mára már nagyon kifinomult ízlése van. :-)
Azt észrevettem, hogy jó obikat használ. A képek élesek, a háttér, az out of focus rész - fotós szlengben bokeh - nagyon szép. Az esti képek világosak, tiszták (mondjuk ez a szenzoron is múlik). Objektív téren nekem is kifinomult az ízlésem, csak mostanában nincs keret kielégíteni az étvágyam.
Nikon D90 és Nikon AF 35mm f/2 volt nálam a szilveszteri bulin.
Tavaly két barátomat sikerült a D90-re rábeszélnem. Pontosabban csak tanácsot kértek milyen DSLR-t vegyenek, én meg ezt ajánlottam és azóta nagyon elégedettek. Kevés fénynél, magas ISO-nál sokkal alacsonyabb a zajszintje mint az én D80-asomnak. Ehhez pedig a 35mm f2 igazán jó párosítás. Nekem ilyen fényerejű obim csak 50 mm-ben van, ami DX-es szenzoron utcai fotózáshoz gyakran nem biztosít elég széles látószöget. Belenéztem több publikus albumodba is, tetszik a stílusod. Nem a fotómegosztó oldalakon domináló agyon photoshoppolt, mesterkélt képek, hanem letisztult, realitást sugárzóak. Gratulálok!
Megjegyzés küldése