Életképek a kerületből 2.

Íme a tegnapi adag.


Néhány évvel ezelőtt komoly gondot okozott, hogy a kinőtt, megunt, kicsit megkopott ruhadarabjainkat hogyan jutassuk el megfelelő helyre Budapesten. A Családsegítő vagy a Vöröskereszt általában munkaidőben voltak nyitva, ezért gyakran hetekig álltak a ruhák zacskóban a szoba valamelyik sarkában. És a végén rendszerint anyukám vállalta magára a jótékonykodó szerepet.
Bécsben viszont vannak kifejezetten ruha és cipő gyűjtő helyek (ha jól láttam már Budapesten is felbukkantak ezek a konténerek). A mi környékünkön kettő is van, melyeknek rendszeres ellátói vagyunk. Íme az egyik.

Ami Bécsben nagyon hiányzik, az az utcatáblákon a házszámozás. Hogy a saroktól a következő sarokig mely házszámok találhatóak. És vajon ez-e a páros oldal?
Ehelyett itt csak a kerületet és az utca nevét jelzik. OK, az utcák számozásában van logika, de némi helyrajzi ismeretet és tájékozodási képességet igényel. Ugyanis az utcák számozása a Stefansplatz felől kezdődik és a jobb oldalon vannak a páros, a bal oldalon a páratlan számok. Tehát, amikor egy utcában állok, akkor el kell képzelnem, hogy merre van a dóm, majd egyszerűen hátat kell neki fordítani és máris megvan, hogy merre növekedik a számozás és hogy melyik a páros oldal. De mi van a dómra nem merőleges utcákban? Ott keletről-nyugatra növekszik a számozás és a páros oldal ott is a jobb oldalon van.

Bécs szigorú város. Például számos parkban van előírás, hogy hogyan kell kutyát sétáltatni, viselkedni. De ugyanígy tájékoztatókat helyeznek el a lakótömbök házfalán is. Ez az egyik kedvencem. Gondolom már nem sok fiatal lakik abban a tömbben, mert tiltják a görkorizást és a biciklizést is.