Kicsit döcögősen indult a vásár. Beigazolódott bizonyos emberi sztereotípia, hogy az ismeretlen dolgok ellen alapból ellenszenvvel viseltetünk, holott nem is győződtünk meg, hogy az ellenszenv igaz-e. Vagyis Lilla sütijeit fanyalogva nézegették, gyorsan hátra is tették a sorban, merhát ugye ezek valami ismeretlen dolgok. Ráadásul szegénykém kiírta a kapros-túrós pitét németül. A többiek meg leüvöltötték a fejét, hogy mit gondol, ki fogja megvenni ilyen névvel a sütijét... Kiírták rá, hogy "Brownies" - a hófehér sütire... Vitték, mint a cukrot. A zserbóból maradt a végére. Elkezdte osztogatni ingyen. Kérdezték tőle, mi az. Mondta, ne kérdezz, hanem örülj, hogy ingyensütit kapsz. Volt aki még kétszer vett belőle, mert annyira ízlett neki. Sőt, valaki a receptjét is elkérte.
De azért nem múlt el a nap bánat nélkül. Mert reggel elvették mindenét, műanyag tálcáját, süti papírjait, papírtálcáit, majd közölték vele, hogy ő most itt marad, majd csak délután kell árulnia. Mindenki otthagyta, ő meg sírva fakadt, hogy már megint kiközösítették. Nekem meg a szívem szakadt meg érte...
De aztán délutánra rendeződtek a dolgok, bár elhatároztam, hogy ha Lilla igényli, bemegyek és szétcsapok az ostoba kölykök között. Nem igényelte. Mindenki nagy szerencséjére. :-)
4 megjegyzés:
Tiszta dili, hogy a kapros-túros hamarabb elfogyott, mint a zserbó! Azért gondolom ezt, mert ami a zserbóban van: dió, lekvár, csokimáz, linzer(szerű) tészta, az olyan nemzetközi; a sós-túrós meg inkább magyar (erdélyi, alföldi) cuccos. Nem régen kezdtelek el olvasni, ezért az is megdöbbentett, hogy kiközösítik a lányodat. Jaj, de sajnálom...de amint olvasom, életrevaló és az osztrákok farvizén zsenivé válik majd :-P Zsuzsi
már mesélted, de most, hogy újra elolvastam, ismét rohadtul felbosszantott a dolog. grrr
Azóta van valami változás? Szétcsaptál közöttük?
Olyan rossz ezt olvasni :(((
Nem, nem csaptam szét közöttük.
De változás van, úgy hallom.
Lilla volt bulizni velük, én meg a fuvart adtam nekik hajnali 3 órakor. Baromi büszke volt rám, mert 20 perccel a hívása után az ismeretlen helyszínen voltam. :-)
Közben sokat töprengtünk, hogy vajon miért ilyenek vele. Egy napon elmagyarázta nekik, hogy mi nem menekültek vagyunk, van rendes állásom, ráadásul az állást nem én kerestem, hanem úgy ajánlották fel.
Bólogattak lelkesen, hogy igen, igen Lilla más, mint a többi bevándorló. :-)
De a tudását nagyon respektálják, az tuti.
Szóval küzd nagyon keményen és úgy tűnik, hogy szép lassan beérik a küzdelme. :-)
Mi meg támogatjuk ezerrel.
Megjegyzés küldése