A hétvégén adtunk a kultúrának is. Ellátogattunk az 1989 kiállításra a Kunsthalle-ba.
Érdekes volt, de nem erre számítottunk.
Az előcsarnokban volt egy kis történelmi áttekintés 1945-től 1989-ig. Voltak magyar vonatkozású leírások is, amiben Nagy Imre neve "Imre Nágy"-nak volt írva és az angol szövegben szerepelt a "gulyás Communism" is. Pontosan így írva. :-)
Maga a kiállítás "művészi" volt. Azt próbálta megmutatni, hogy milyen hatással is volt ez a korszak a művészekre. Láttunk egy érdekes Reagan portrét, számos fényképet hétvégi fürdőzőkről, egy termet csupa orosz felirattal. Lilla gyorsan tanult is oroszul olvasni, már egész jól felismeri a nyomtatott betűket, én meg szembesültem, hogy mennyire elfelejtettem oroszul... Aztán volt egy terem TV-kel teli, ahol egy moszkvai metróaluljáróban az embereket mutatták. Nagyon érdekes volt látni a régi moszkvai elvtársakat. Aztán lehetett nézni egy 1970-es lengyel filmből részleteket. Kicsit emlékeztetett a Tanú c. filmre. Görbe tükröt tartott az akkori Lengyelország elé. Egy unalmas jelenetben azt elemzi az egyik szereplő, hogy a lengyel filmek olyan unalmasak, nem történik bennük semmi, a párbeszédek is olyan egyhangúak... Vicces volt.
A végén megnéztük a vendégkönyvet, hááát, nagyon rossz kritikát kapott a kiállítás.
Faaaad, meg sehr schlecht, sehr langweilig mondták a kritikák.
Nekünk egyszerűen csak érdekes volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése