Daisypath Anniversary tickers

2011. március 28., hétfő

Szombat egyenlő piac

A szombat bárhol is érjen a világban, az nálunk piacot jelent. Pesten, Bécsben vagy akárhol máshol. Múlt szombat Bécsben ért bennünket. Az utcánk végében van a helyi piac, a Viktor Adler Markt. Ismerjük, mint a tenyerünket. Megvan, hogy mit, hol veszünk. De ezen a szombaton valami másra vágytunk. Új perspektívákra, új piacokra, új élményekre. Két hete sétáltunk a Karmelitermarkt környékén, de akkor épp hétfő délután volt és zárva volt minden. Most viszont szombat. Így elautóztunk. Igen, most autóztunk, mert reméltük, hogy tisztes vadászatban lesz részünk és nem volt kedvünk a szatyrokat cipelgetni a tömegközlekedési eszközökön. A piac viszonylag kicsi, de hangulatos. Sok az őstermelő, de a belváros közelsége miatt turisztikai látványossághoz méltó kínálata van. Viszont kenyeres standból nagyon sok van, sok az izgalmas kenyérforma. Mi is hoztunk egy fél érdekes kinézetű kenyeret, meg két kisebb cipót olasz fűszerekkel a tetején. A kenyér mennyei volt - este azt vacsoráztuk. De volt még rengeteg sajt, füstölt húsok, lekvárok, méz, gyümölcspálinkák. Na, ezekből semmi nem kellett a háztartásunkba. Hamar körbejártunk mindent, de a kenyér kivételével nem vettünk semmit. Menjünk még másik piacra is! Így hát átautóztunk Ottakringbe a Brunnenmarkt-ra. Apááááám, mintha egy másik világba csöppentünk volna! Egy kis időre el is felejtettük, hogy Bécsben vagyunk. Csupa keleties kinézetű ember hömpölygött a piacsoron, plusz az árusok. A standokon - a mi piacunkon is megszokott minőségű - zöldségek, gyümölcsök. És gyönyörű, hatalmas padlizsánok! Az egyik sarkon hatalmas szupermarket. Török. Mondtam Lacinak, hogy ide most menjünk be. Mintha Törökországban lettünk volna, csakis török áru a polcokon! Török tej, joghurt, sajt. Olajbogyók egy hosszú soron. Rengeteg szárazbab, lencse - ezer színben, borsó. Olajos magok, szintén hosszú sorban, de elérhető áron. Hátul török hentes, gyönyörű marha- és bárányhúsokkal. Pékség a szokásos lapos kenyerekkel. Csak álltunk és bámultuk az kínálatot. Feltétlenül meg kell ismerkednem egy kicsit a török konyhával, mert ilyen szupermarketben szeretnék máskor is vásárolni. :-) Végül sajtot vettünk. Régóta vágyom arra a hengeres fémdobozban lévő sajtra, amit mindig valamiféle fetának gondolok, mert sós lében van a felirat szerint. De 5,9 EUR a Merkurban, ráadásul 800 gr. Ezért soha nem mertem venni, mert mi van, ha nem is jó. Itt viszont volt 3,9 EUR-ért. Vettünk. (Este megkóstoltuk, egyszerűen mennyei! Pont olyan fetasajt, amilyenre vágytam!) A piacon aztán vettünk paradicsomot, paprikát (török árusoktól) és az egészet egy finom ebéddel zártuk egy kiskocsma (osztrák :-)) teraszán, a piac végében. Ez a piac tuti felkerül a szombaton látogatandó helyeink listájára. Egyre kell csak vigyázni, hogy a parkolás a piac környékén szombaton 12 óráig fizetős.

2 megjegyzés:

Notburga írta...

Na, ezt én is megnézem legközelebb! Egy kis nosztalgiázásra a törökországi körút után ;-)

Eszter írta...

beindult a nyáltermelésem :)