Daisypath Anniversary tickers

2011. január 24., hétfő

Diploma és illem

Nagy cégnél dolgozom. Több, mint ezren vagyunk. Különálló épületekben, nagy udvarokkal.
Én egy nagyobb csoportba tartozom, ahol kb. 50-60-an vagyunk. Mind egy épületben dolgozunk és évente egyszer összezárnak bennünket 3 napra fejtágítás és haverkodás céljából. Én a kollégák 70 %-nak a nevét tudom.
Ennek ellenére a jó részük nem köszön. Sem az udvaron, sem az épületben. Egy időben köszöngettem nekik, előre... Hozzáteszem majd' mind férfi. Aztán abbahagytam. Mert teljesen felesleges erőfeszítésnek tartottam.
Ma reggel jövök végig az udvaron, már messziről mosolyog rám a takarítók főnöke és köszöntjük egymást. Majd jön két karbantartó, széles mosoly, hangos köszönés. Következik a céges sofőr. Mosoly, 'Morgen. Jön a költözésért, technikai dolgokért felelős főnök. Hasonló mosolygás már messziről. Ő "Morgen, Grüss Dich"-el köszön. És végül az épületünkben a takarítónénink figyelmeztet mosolyogva, hogy vigyázzak, mert csúszik.
Ismét beigazolódott az a tény, hogy a diplomához nem adnak illemtudást és udvariasságot.

2 megjegyzés:

Unknown írta...

:))) Nagyon jól irtad, teljesen egyet értek minden szavaddal! Sajnos az is igaz, hogy a leirtak nem osztrák sajátosságok.

AnTalk írta...

Nekem úgy tűnik ez is valami bécsi vagy nagyvárosi sajátosság. Én itt vidéken nem tapasztaltam, sőt, épp ellenkezőleg.