Víz és higiénia

Indiában a turista 1. számú szabálya, ne igyál csapvizet, de még a szádba se igen vedd.

A jó minőségű ivóvíz Indiában ismeretlen fogalom, csak megfelelő minőségű vízről és nem ivóvízről beszélhetünk. De arról sem mindehol.
Természetesen a csapvíz tisztított, átlátszó színe van és szagtalan. Hogy az íze milyen, azt ugye nem tudom a fenti szabály miatt.
Amit tudok, hogy rettenetesen szárítja a bőrt.
Fogyasztásra meg azért nem ajánlott a turista számára, mert a tisztítása ellenére lehetnek benne olyan baktériumok, amit egy külföldi, edzetlen gyomor nem bír.
A betegségem megkettőzte az éberségemet és próbálom minimális csökkenteni a vízzel való interakciót, mint pl.
- nem mosok csapvízben fogat. A szállodában adnak naponta 2 vagy 3 üveg félliteres ásványvizet. Rászoktam arra, hogy mindenhol mindenféle vizet elteszek tartalékba. Ha nem fogy el egy üveg víz a szobámban, akkor azt elteszem a bőröndbe, hogy mindenképpen pótolja a szobaszervíz. Ha az irodába marad bontatlan víz a nap végére, akkor azt elhozom. Mert a víz nagy kincs és sosem tudhatja a madam, hogy mikor jön jól neki. A beteges napomon pl. teljesen jól jöttek a dugi tartalékok. Természetesen nem lehetetlen vízhez jutni a szállodában, de én utálok kérni bármit is. Ugyanakkor fürdésnél nagyon nehéz elkerülni, hogy ne csorogjon végig a víz az arcodon, érintve a szád környékét is. Szorosan összeszorított szájjal szoktam hajat és arcot mosni, utána meg azonnal törlöm az arcomat. De a fogmosásnál is akad gondom. A fogkefémet nem igazán tudom alaposan kiöblíteni csapvíz nélkül, tehát szájat palackozott vízzel öblítek, fogkefét meg a csapból. És csak reménykedem, hogy a következő fogmosásig a szárazságot semmiféle izé nem éli túl. És igyeksezm a pohárhasználatot is kerülni bárhol. Üvegből vagy dobozból iszom, bár néha nem tudom, hogy melyik a higiénikusabb. A Cola-t fémdobozból vagy pohárból inni.. Komoly dilemmák ezek ezen utazásom során. OK, természetesen nem fogok meghalni a víztől, de aki egyszer megégette magát a tűzzel, az nem akar többet semmiféle vízzel, étellel játszani.
- kerüld a gyümölcsöt, főleg ne edd héjjasan őket. Mert ugye csapvízben mosnád meg az almát, amit bekészítettek az asztalodra. Ha mégsem, akkor annyi ivóvvíz azért nem áll rendelkezésedre, hogy alaposan meg tudd mosni. Ugyanez vonatkozik a zöldségre is. Igazából jobb, ha minden nyers dolog tiltólistára kerül, mert a kést is vízben mosták el, amit a szeleteléshez használnak, ki tudja, hogy egyáltalán megmosták-e a gyümölcsöt, aztán ott a vágódeszka is, amiről tudjuk, hogy a legpiszkosabb eszköze a konyhának, még otthon a saját konyhánkban is. Ily módon az összes nyers gyümölcslé is tiltólistára kerül. Ez a legnehezebb része az itt tartózkodásnak. Már nagyon hiányzik mindenféle gyümölcs és zöldség. (Lehet, hogy rántott hús helyett inkább ilyesmivel várjatok?)
- az étkezés előtti kézmosás is lehet kétes értékű, főleg, ha a kezedet is akarod használni. Ezért van mindig fertőtlenítő kendő a zsebemben. (Külön hála a Lysoform Desinfektions-Tuch-ért a DM-nek. Ezek ugyanis egyesével csomagolt kendők, könnyű őket zsebre tenni.)

Persze a héten többször is összeszaladt a szemöldököm, amikor rájöttem, hogy a vizes higiéniát teljes mértékben lehetetlen betartani. A menzán a kanalakat vízben tárolják. Puff neki! Ilyenkor az ember méricskélheti a kezét vagy a kanalat, hogy melyiket szeretné inkább a szájába dugdosni.

Természetesen a víz paranoiát én most egész magas fokon űzöm (olyan vagyok, mint egy vízfelismerő szoftver, pirosan villog minden tárgy a szemem előtt, ami vízzel érintkezhetett és az én szám környékéhez lehet majd valami köze). Bár napról-napra enyhül az aggódásom, mert kezdek rájönni, hogy a víz ott van mindehol és már egy hete szedek gyógyszereket, tehát semmi nem szól amellett, hogy ismét beteg legyek.

A kantinban a tálca leadó helyen van kézmosási lehetőség. A fal körbe van rakva mosdókagylókkal. Mindenki szájat öblít és kezet mos. Én nem. Én majd odalent a női mosdóban mosok kezet.
Bekukantottam a tálca viszaadó helyiségbe. Nem kellett volna. Tudom, hogy nem a legszebb helye egy menzának, de a disznóól különb hely. Az egész helység úszik az összeöntött maradékban. Ilyet még nem láttam.

Egyéb higiénia.
 A mosdókban néha nagyon fura szag van. Ugyanis a kagylókba fehér golyókat dobnak bele, az árasztja az érdekes szagot.
A WC-ben az öblítésre használt víz kicsit sárgás-vöröses. Nem tudtam megfejteni, hogy az valamiféle tisztítatlan víz vagy fertőtlenítőt tartalmaz.
Itt sem dobják a papírt a WC-be, mellette gyűjtik.
Nincs WC kefe (még a szállodai fürdőszobámban sincs). Viszont van a falra szerelve egy kézi zuhany. És minden WC fülkének központi lefolyója is van. Nem mertem még a gyakorlati hasznáról érdeklődni és ez a téma biztosan ki fog maradni az ebéd melletti beszélgetésekből. :-)

Nyilvános helyen mosdót nem használtam, arról nem tudok beszámolni.
Az utazások során olyan vagyok, mint a teve. Sosem értem, hogy ilyenkor hová tudja raktározni a szervezetem a vizet, de tegnap is képes voltam a plázában az 5 órát pisilés nélkül eltölteni. Pedig délelőtt ittam rendesen a szállodában.