Daisypath Anniversary tickers

2015. április 25., szombat

Eheti apró győzelmeim - India

Kis lépések nekem, nagy lépések a helyieknek. De akad hosszúlépés nekem is. :-)

- Lett belépőkártyám.
- Beindult a képzési tervem. Kaptam apró feladatot is, hogy gyakoroljam az új tudományomat.
- Sikeresen aktiváltuk a sim kártyámat. Azóta büszkén diktálom a helyi számomat, amikor csak kérdezik. A Decathlonban a fizetésnél is kérték.
- Kaptam kulcsot az irodában az asztalomnál lévő fiókokhoz. Méghozzá villám sebességgel. Péntek délután 2 órakor fejeztem ki ebbéli óhajomat és már este 8 órakor a kezemben is volt a kulcs. Igaz előbb úgy nézett ki, hogy a fiókos szekrényt atomjaira fogják bontani egy csavarhúzóval. El is mentem az asztalomtól inkább megbeszélni. Jobb azt nekem nem tudni, hogy hogy nyitják ki a zárat.
- Főztem ebédet.
- 2 hét után rászántam magam, hogy elvitessem magamat autóval valahová. Nagyon helyes fiatal fiú volt a sofőröm. Végig kérdezgetett. Még a koromat is megkérdezte. :-)
- Van Himalaya vizem.
- Voltam fodrásznál.
- Biciklivel járok dolgozni.
- Kiltásban van két hétvégére is ottalvós kirándulás.
- Nem lettem a héten sem beteg.
- A kapuőr fiatal fiú, aki a sorompót nyitja-csukja reggelente, már messziről integet. Ő az egyetlen, aki magától köszönt és rettenetesen mosolyog. Csak reménykedni tudok, hogy nem a bicklire való felszállásomat és elindulásomat neveti ki.
- Készül a házi joghurt.
- Holnap megyünk kirándulni.

Most minden szép és jó. Vishnu jó munkát végez.

Nincsenek megjegyzések: