Többször is megütötte a fülemet, hogy az indiaiak valamiféle keverék nyelven kommunikálnak egymással. A keverék nyelv angolból és valamilyen helyi nyelvből áll. Simán váltanak mondat közben egyik nyelvről a másikra. A TV-ben is láttam valami életmód tanácsadó nénit angolul magyarázni, de egy-egy szót india nyelven szúrt bele a mondataiba. Számomra teljességgel érthetetlen lett így, hogy most egészseégesen élek-e avagy sem.
Az lakóparkban a kapuknál mindenhol ott van a tehén-botlató rács. Tudjátok, egymástól távolabb helyezett vastag fémrudak fednek egy aszfaltba vágott gödröt. Ezen az autók és a gyalogosok simán átjutnak, de a nagy, négylábú állatok, mint pl. a tehenek, már nem bírnak átkelni. Az elefántokat természetesen nem lehet ezzel megállítani. :-)
A kantinban megpróbálkoztam a nagyon helyi ebéddel. Menüt ettem, kicsit. Itt "mini meal"-nek hívják. A fémtálca különböző rekeszeibe szednek mindenféle szószt, párolt és nyers zöldséget illetve a legnagyobb rekeszbe egy nagy kupac rizst. Jár hozzá valami olajban kisütött snack is. Minden nagyon finom volt, pedig a kollégám igen csak aggódott, hogy az nem lesz jó nekem. Én csak azon aggódom, hogy hol és milyen pózban fogom tölteni az estét. Remélem túlélem. :-)
1 megjegyzés:
Nem vittél páleszt? :-O Hiba ;-)
Megjegyzés küldése