Daisypath Anniversary tickers

2015. április 23., csütörtök

Jó ebédhez szól a blog - India

Megy a szokásos napi rutin ezerrel, semmi különös.
Kávézás - újság olvasás - biciklizés - izzadás - munka - biciklizés - izzadás - munka - alvás.

A mai különlegesség csak annyi, hogy ma az ÁNTSZ tuti bezáratta volna a menzát. Rengeteg légy volt mindenfelé. Az edényeken, a kaján, mindenhol. Még nem is láttam ennyit itt.
Még a mélyhűtőládából is légy szállt ki, amikor kinyitották.

Két hét után ma először kezdett el hiányozni az európai koszt. Ezen felbuzdulva ma grillezett szendvicset ettem a kedvenc helyi sajtommal. Nagyon finom volt (és csípős!). Ittam hozzá egy epres-banános lassit, aminek a tetejére müzlit szórtak. Kellett hozzá egy kanalat szereznem. Csak a cukrot felejthetnék már el az indiai kajákból...

És tegnap jöttem rá, hogy kb. 1500 ember dolgozik az épületben és én vagyok az egyetlen nem indiai vonásokkal rendlekező egyén. Rajtam kívül egy darab fehér ember nincs errefelé. Meg is szoktak nézni. De a büfés fiú már megismer és szó nélkül nyújtja a doboz Cola-mat. A kezdetektől fogva nem merek mást inni, mint dobozos üdítőt. Ma volt az első próbálkozás nyers gyümölcsből készült itallal. Meglátjuk.

Ui: ma sikerült úgy kérnem a lassit, hogy A strawberry-banana lassi, bitte. :-)

3 megjegyzés:

Thea írta...

Úgy tűnik nem volt utóhangja a nyers gyümölcslének. -hálisten-

Nikol írta...

Nem, kutya bajom. Úgy látszik, hogy megedződtem, meg talán a probiotikum is megtette a hatását. Már a csapvíztől sem ódkodom. Nem mondom, hogy iszom belőle, mert az azért nem, de nem rettegek, ha az arcomba folyik a víz vagy el kell valamit mosogatni benne. Végül is mindenhol (étterem, menza, kávézó) ezt a vizet használják. Annyira vészes csak nem lehet.

Thea írta...

Talán nem lesz gond.